BEBARANGOLTUK TOLNÁT, BARANYÁT
A Barangoló Közhasznú Egyesület 2017. október 14-15-én csapatépítő kirándulást szervezett Szekszárd-Mohács úticéllal.
Hagyomány egyesületünknél, hogy kirándulásokat is szervezünk különbusszal Magyarország távolabbi pontjait megismerni.
Így az előző években voltunk már Egerben, Tokajban, Pécsett, a Dunakanyarban, Villányban és Siklóson. A NEA működési pályázata segítségével ismét lázasan készülődtünk, összeszokott kis barangolós csapatunk szombat hajnalban indult el Szekszárd meghódítására.
Bár sötét volt még, de senki sem volt álmos, nagy reményekkel szálltunk fel a buszra közösségi házunk előtt. Reményteli volt az idő, hiszen bár reggel öt órakor keltünk útra, nem fáztunk. A napfelkeltével a hőmérséklet bátorítóan emelkedett, s végig nem hagyott bennünket cserben. Jókedvünk pedig szinte szárnyat kapott, ahogyan az első magaslatokat megpillantottuk. Hiszen a sík terephez szokott szemünknek igen kedves látványt nyújtottak a hegyvonulatok.
S míg le nem szálltunk a buszról szálláshelyünk közelében, mindaddig az emelkedőn és lejtőn való közlekedés nehézségével nem is foglalkoztunk. De ha szépet akartunk látni, ezzel is meg kellett küzdenünk. Látnivalóból pedig bőven volt részünk.
Ki mire volt kíváncsi, oda látogatott el. Volt, aki ellátogatott a gemenci erdőben kisvasúttal, volt, aki a Kilátóból nézett le a városra. Túrázás közben gyönyörködhettünk az őszi természetben, s itt, a hegyekben különlegesen szép növényekkel találkozhattunk.
A város központja bővelkedett műemlékekben, múzeumokban. S akár betértünk egy-egy kiállítást megnézni, akár „csak” sétáltunk, kellemes időtöltésben lehetett részünk.
Aznap este, amikor leültünk beszélgetni, nem győztük sorolni élményeinket, s bár lejártuk a lábunkat, jókedvű tereferélésben volt részünk.
Gazdag tíz év áll mögöttünk, s tervekben is bővelkedünk, ami újabb témák tárházát jelentette számunkra. A reggeli megbeszélésünk témája is elsősorban a jövő tervezése volt és a szükséges stratégiai átalakítások az egyesület működésében. Fontos program volt ez a megbeszélés, hiszen ritkán jövünk ennyien össze. A megbeszélés után elindultunk a kirándulás következő állomása felé, irány Mohács!
Elsőként a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet látogattuk meg, ahol a korabeli tárgyak, fegyverek, öltözetek mellett a történelmi korszakról és a csatáról is sokat megtudtunk.
Idegenvezető segítségével pedig a sírkertet is bejártuk.
Majd innen mentünk a busók földjére, városnéző túrára. Kellemes sétáló idő volt Mohács látnivalóinak feltérképezéséhez, vagy akár a Duna parton üldögélni.
Jóleső fáradtsággal indultunk hazafelé, ebbe a két napba belesűrítettünk, amit csak lehetett. Hiszen ritkán jutunk el kirándulni, s mindig jó érzés, ha együtt a csapat.
Mint ahogyan Mohács járdáin is olvashattuk: jó úton jártunk!
Horváth Judit