Ne dobjuk a lovak közé a gyeplőt…

2010. április 11-én kerül sor az országgyűlési képviselőválasztás első fordulójára, ahol is nem kisebb a tét mint, hogy kik képviselnek minket az országgyűlésben, kik hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek meghatározhatják az elkövetkezendő időszak történéseit.

A politikacsinálók ilyenkor hirtelen mindent értünk tesznek, s csak a mi, azaz az egyszerű választópolgárok jóléte és boldogsága vezérli minden lépésüket. A pártok több-kevesebb sikerrel elmondták, mit terveznek, illetve szeretnének megtenni, ha hatalomra jutnak, mi pedig eldönthetjük, kinek adunk lehetőséget.

Egy dolog van, amit nem érdemes és szerintem nem is szabad megtenni. Az, hogy távol maradunk a voksolástól, mert azt gondoljuk, rajtunk nem múlik semmi. Ez butaság! A választásokon leadott szavazatainkkal adunk felhatalmazást arra, hogy valakik a jövőnket építsék. Az elkövetkezendő kormány a mi felhatalmazásunkkal fog felállni, ahogy az előzőek is, épp ezért felelősek vagyunk mi is a múltbeli és a jövőbeni kormányok tetteiért. Aki leadja a szavazatát - felelősen megfontolva ki az, aki érdemes rá - megteszi azt, ami a demokrácia játszóterén a legfontosabb feladata. Bármely pártra, vagy oldalra tesszük is az ikszet, akárki lesz is a választott képviselőnk, jogot nyerünk arra, hogy bíráljuk a munkáját, és hogy elégedetlenek lehessünk velük. Ha azonban távol maradunk a szavazástól, az olyan, mintha azt mondanánk, azt tehettek, amit akartok, nekem mindegy, úgysem változtathatok semmit. Aki úgy érzi, felelős a saját sorsáért, és igenis akar részt a közös melóból, az elmegy és szavaz a neki szimpatikus pártra és jelöltre. Aki pedig úgy gondolja, hogy nem vesz részt a választáson, nem szavaz, mert minek…. Az egy kicsit olyan, mintha a vágtató lovak közé dobná a gyeplőt és legyen, ahogy jön.

Én azonban nem akarok olyan kocsin utazni, amelyiket megvadult lovak húznak, és nem lehet irányítani. Hiszek abban, hogy a leadott szavazatomnak súlya van, és jelent valamit a jövőnk szempontjából. Ezért várok mindenkit, aki szeret a maga sorsáról maga dönteni vasárnap az urnák elé.  

Horváth László