Gyermeknapi iskolakirándulás

Május 21-én egész napos kirándulást tettek a végegyházi iskolások Budapesten és Szentendrén.

A kirándulást az iskola Szülői Munkaközössége támogatta és szervezte iskolánk minden diákjának, akiket nevelőik kísértek el. Mivel úticélunk távoli volt, a legelső vonattal kellett indulnunk. Hajnali négy órakor megelevenedett a falunk, hiszen egyik utcából is, másik utcából is csoportok indultak a vasútállomás felé. A korai indulás ellenére élénk társasági élet indult be vonatunk bérelt kocsijaiban. Bár hosszú volt a menetidő, senki sem unatkozott.

Végállomásunk, a Keleti pályaudvar az első állomása volt legnagyobb városunk csodáiból, s ezután – Szentendrére indulva – városnéző utunk során Budapest forgatagából újabb ízelítőt kaptunk. Közlekedési eszközünk sem volt mindennapi, hiszen emeletes busszal utaztunk.

A Szentendrei Skanzen területén tájegységenként lehet megismerni egy-egy népcsoport életét építészetén, használati tárgyain keresztül, s foglalkozásokon keresztül a látogatók személyes tevékenységeken keresztül is megismerhetik a régi korok mindennapjait. Egy-egy tájegység lakóépületeiben, portáin és egyéb építményeiben működnek az egyes műhelyek, zajlanak a foglalkozások.

Diákjaink különböző területeken próbálták ki magukat, hiszen az 1-2. osztályosok játékfoglalkozáson vettek részt, a harmadikosok és negyedikesek mézeskalácsot készítettek, az ötödikesek és hatodikosok a bőrművességet, a 7-8. osztály a fazekasságot próbálhatta ki. A foglalkozások előtt és után pedig – amennyire időnk engedte – sétáltunk és nézelődtünk a skanzen területén.

Az idő folyamatosan kedvezett nekünk, hiszen kisütött a nap, jó meleg lett, így látogatási időnk végén jólesett a fagyizás.

Ezt követően újra visszautaztunk Budapestre, hiszen várt a hajó, mely egy kis körútra vitt bennünket a Dunán.

E közben megismerhettük fővárosunk nevezetességeit, s a hajózás élménye sem volt elhanyagolható. Sok szépséget, újdonságot és felfedeznivalót találtak a gyerekek utunk során.

 

Vissza, a pályaudvar felé már sötét felhők gyülekeztek, hamarosan az eső is eleredt, de bennünket ez már nem zavart, hiszen utunk lassan véget ért. A kalandos hazaút alatt a gyerekeken nyoma sem volt a fáradtságnak, s már majdnem otthon voltunk mire néhányan az álmosságtól elcsendesedtek. Mozgalmas nap állt mögöttünk, sok minden történt velünk.

- HJ -