Ópusztaszeri dombfoglalás

A Barangoló Bejárós Tábor tagjai 2014. július 24-én zárókirándulásukként az Ópusztaszeri Emlékparkba látogattak el.

Nagy várakozással indultunk el különbuszunkkal, hiszen sajnos hamarosan vége a BB tábornak, s az élmények javát a legvégére tartogattuk.

Az emlékpark nyitásáig jutott idő egy kis fogócskára is, majd elindultunk a Rotundába, ahol első programunk a Feszty-körkép megtekintése volt. Az odaút is izgalmas volt a félhomályos folyosón, s a körkép látványa is meglepő volt a gyerekek számára. De amikor körbejártuk, lépten-nyomon felfedeztünk valamit, amit meg kellett osztani egymással. Izgalmas sétát tettünk meg, s ez még csak a kezdet volt.

 

 

Elidőztünk az Árpád emlékműnél, a történelmi szoborparknál és a Monostornál, majd egy dombon találtuk magunkat, melyről jurtákat tekintettünk meg. A gyerekek vidáman rohamozták meg következő állomásunkat, a Nomád parkot.

Végigjártuk a látogatható jurtákat, megismertük, hogy a régi magyarok hogyan éltek, s régi játékokat is ki lehetett próbálni. Az önfeledt játék után mindenkinek jólesett a Szeri Gőzösben elköltött ebéd, hogy utána tovább barangoljunk.

 

Őseink szobrához értünk, mely egy kunhalmon állt. Természetesen ezt a dombot is elfoglaltuk, olyannyira, hogy oldalán legurulva nem csak talpunkkal illettük a több település földjeiből épült kiemelkedést. Visszatérve az Árpád térre a kőoroszlánoknak is szenteltünk egy kis időt, majd  ajándékot vásároltunk az otthoniaknak.

 

Majd jégkrémmel „felfegyverkezve” lovasbemutatóra indultunk, ahol használat közben ismerhettük meg a régi magyarok fegyvereit. A bemutató végén még a lovakat is megsimogathattuk.

Ezután a szélmalom belsejét fedeztük fel meredek lépcsőit is megmászva, majd a Skanzenbe is ellátogattunk, hogy a régi parasztházak között sétáljunk.

Továbbmenve útba ejtettük a Csete-jurtákat, köztük az Erdők templomát és a Mamutfenyő-házat is. Volt csodálkozás a faszelet méretein, a csatajelenetek is nagy érdeklődést váltottak ki.

Visszaúton egy tavat is felfedeztünk, halászati, hajózási emlékeivel együtt, majd a rotundától nem messze lévő turulmadarat ábrázoló emlékpark felé vettük utunkat. Kirándulásunk itt befejeződött, sajnos elérkezett a visszaút ideje.

Nagyon jól éreztük magunkat, sok mindent láttunk, hallottunk, s e mellett nagyon sokat játszottunk is. Ideális kirándulóhelyünk volt, csak az időnk volt kevés. Lesz mit mesélni otthon a táborosoknak. No meg nekünk is.

Horváth Judit