Állam-civil kapcsolatok

Szakmai konferenciára kapott meghívást egyesületünk a budapesti Képviselői Irodaházba, ahol 2010. november 25-én arról hallgattunk előadásokat és beszélgetéseket, mire jó és miért a civil szervezetek támogatása.

A Barangoló Közhasznú Egyesület elnökeként örömmel vettem részt az Ökotárs Alapítvány által koordinált rendezvényen, egyrész a téma fontossága miatt, másrészt a különleges helyszín miatt. Hiszen nem minden nap tehet látogatást egy vidéki egyesület képviselője ott, ahol országunk képviselői nap, mint nap megfordulnak.

A konferencia első paneljében a civil stratégiákról, illetve a készülő jogi reformról esett szó. Az egybegyűlteket Dr. Lukács Tamás, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil-és Vallásügyi Bizottságának elnöke köszöntötte, majd a házigazda szerepét betöltő Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója következett, aki ismertette az átfogó nonprofit jogi reform koncepcióját és az aktuális kezdeményezéseket.

A kormányzati reformtervekről, a nonprofit szabályozás új irányairól dr. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára tartott tájékoztatót. Feltérképezve a problémákat a kormány célul tűzte ki, hogy egyszerűbbé teszi a hivatali eljárásokat, hatékonyabb információs rendszert építenek ki, valamint hatékonyabb működés szükséges ahhoz, hogy az erőforrások felszabaduljanak. Ezen célok megvalósulásának következménye egy erősödő civil társadalom lesz. Egységes kódex-jellegű jogszabályokat készítenek elő, könnyebbé, egyszerűbbé, átláthatóvá és hatékonyabbá téve a civil szervezetek munkáját. Hosszú távú tervként egy kárpát-medencei egységes civil háló létrehozását tervezik.

Ezt követően Bullain Nilda mutatta be az Európai Nonprofit Jogi Központ által végzett kutatást, mely elsősorban a közhasznúsági reform lehetőségeit vizsgálta. A mai gyakorlatban egy szervezet közhasznú minősítése, vagy annak hiánya semmiféle jelentőséggel nem bír, bár sok pályázat feltétele lehet annak megléte. Pedig mindenképpen minőségi változást kellene jelentenie a közhasznú tevékenység egy szervezet megítélésénél. E témáról angol, holland, cseh és lengyel vendégek is beszéltek, bemutatva, hogy országukban mit is jelent a közhasznúság, melyek a feltételei, milyen kedvezményeket kapnak a közhasznú szervezetek, valamint ezek felügyeletét és az ellenőrzés módját is ismertették.

A délutáni panel témája a civil szervezetek közvetlen állami támogatása volt. Elsőként európai országok – Románia, Szlovákia, Lengyelország, Észtország – képviselői ismertették a civil szervezetek kormányzati támogatásának szabályait, eljárásait és feltételeit. Majd következett a magyar helyzet. Dr. Bíró Endre a jogi buktatókra hívta fel a figyelmet, különösen a mai pályázati rendszer esetén. Az álom sok esetben rémálommá válhat azáltal, hogy a pályázati szerződések feltételrendszere egyoldalú.  Dr. Kajdi Árpád, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a fejlesztéspolitika új rendszerét mutatta be. Ebben a stratéga szerepét a Nemzetgazdasági Minisztérium tölti be, a menedzser a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az NFÜ és/vagy közreműködő szervezetek a végrehajtók. Az Új Széchenyi terv fő elemként tervezi a hazai és uniós támogatási források elérésének egyszerűsítését. A pályázati támogatások során a kormány szeretné nyomon követni az elköltés módját is. Fontosnak tartják, hogy ne csak itthon, hanem az EU-ban is tudjuk az érdekeinket érvényesíteni.

A szakmai konferencia témáihoz folyamatosan lehetett kérdéseket feltenni, s a válaszok segítségével pontosabban körvonalazhatóvá vált, mi várható, milyen a Civil Jövőkép.

- HJ –