MIÉRT SZÁRAD KI A SZÁRAZ-ÉR?
Többek között ez is témája volt a Barangoló Közhasznú Egyesület Száraz-ér, ami összeköt címmel szervezett konferenciájának.
A Barangoló Közösségi Ház adott otthont 2022. március 19-én a rendezvénynek, amelyre civil szervezeteket, döntéshozókat, intézményeket invitáltak meg a szervezők. Az egyesület a Zöld Forrás pályázaton nyert forrást programsorozatára, amelynek első állomása volt a konferencia.
A megjelent vendégeket Horváth Judit a Barangoló Közhasznú Egyesület elnöke köszöntötte, aki elmondta, mindannyiunk életének fontos eleme a Száraz-ér, ezért elkeseredetten nézzük a vízfolyás évről évre fokozódó pusztulását. Tenni kell valamit, hiszen nem hagyhatjuk, hogy elpusztuljon természeti kincsünk. Az első előadónk, régi ismerősünk Rózsa Zoltán, a Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Osztálya régésze, aki nem először járt nálunk, és mindig érdeklődéssel hallgattuk történelmi barangolásait. A Száraz-ér története című előadása megismertetett bennünket a régi érrel, melyet sokan, sokféleképpen hasznosítottak. Számtalan régészeti lelet segítségével következtetni tudunk arra, milyen élet folyt az érparti településeken. A kutatások eredményei segítségével elképzelhettük a régi korok embereit, életét is.
Az érdekfeszítő történelmi barangolás után Horváth Judit a Barangoló Közhasznú Egyesület elmúlt tizenöt éves helyi környezetet védő akcióit mutatta be Miénk itt a tér címmel. Ezt a mozgalmat egyesületünk 2008-ban indította útjára, és szinte a helyi környezetvédelem minden területét érintő tevékenységgé fejlesztettük, természetesen mindig igazodva a lehetőségekhez, illetve az aktuális problémákhoz. De a Száraz-ér védelme mindig központi téma volt a tevékenységünkben.
A következő előadónk Nemes Károly Attila a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója volt, aki szintén nem ismeretlen a végegyháziak számára, hiszen több alkalommal volt nálunk horgászvizsgát tartani és korábbi konferenciánknak is volt vendége. Megismertetett minket a KHESZ halgazdálkodási stratégiájával különös tekintettel a Békés Megyei csatornák és közöttük a Száraz-ér halgazdálkodási stratégiájával. A hektikus vízjárás sajnos számukra is stratégiai probléma, hiszen a halak gyakorlatilag képtelenek sikeresen leívni a folyamatosan változó vízállás miatt és sajnos a telepített állomány is sűrűn esik áldozatul a vízmozgásnak, illetve a csatornák teljes kiszáradásának.
Ezt követően Balogh Gábor a Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület tagja mutatta be a Száraz-eret, mint valódi ökológiai folyosót. Sajnos a fiatal szakember sem biztatott túl sok jóval. Annyi veszély leselkedik a Száraz-ér ökostruktúrájára, hogy bizony nehéz lesz akár csak kis eredményt is elérni. A túlzott iparosított mezőgazdálkodás, a vegyszerek, és a rapszodikus vízjárás, amely sajnos messze nem a nemzetközi egyezményekben meghatározott mennyiségű folyamatosan pusztítják az ökoszisztémát.
Községünk polgármestere, Vajda Norbert, Végegyháza Község Önkormányzatának terveiről szándékozott beszélni, de jó hírként tudhattuk meg, a tervekből feladatok lettek. Hiszen a benyújtott támogatási kérelmet kedvezően bírálták el, így a Száraz-ér közel egy kilométeres belterületi szakasza újulhat meg. Mederkotrással, partrendezéssel, turisztikai fejlesztésekkel, ami nem kis öröm, hiszen ez újabb lépés amely a helyi környezet helyzetén javíthat.
A problémák nagysága sajnos sokszor meghaladja az erőnket, és lehetőségeinket, de a jelenlevők egyet értettek abban, hogy mindent továbbra is el kell követnünk, a helyi környezet védelmében. Azt pedig mindenki tudja, együtt többre mehetünk. Ez derült ki a konferenciát záró műhelybeszélgetésen, amelyet Dr. Nagy László, a Békés Megyei Önkormányzat területi referense kezdeményezett és vezetett le, s amelyen ki-ki elmondhatta, milyen tapasztalatai vannak szűkebb környezetükben. A finom ebéd elfogyasztása után még hosszan beszélgettünk, tervezgettünk, mert mindenki tudja, Miénk itt a tér!
A programot Oláh Zoltán, Vajda Norbert, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége, a Végegyházi Sporthorgász Egyesület, Végegyháza Község Önkormányzata és az Agrár Minisztérium Zöld Forrás pályázata támogatta.
Horváth László
