Ördögi árkok ördögi szerencsével

Már őseink is ráébredtek arra, milyen értékes terület is ez a Körös-Maros hordalékkúp, hiszen Európában egyedülálló földvárrendszerrel védték földjeiket.

Ezekkel a szavakkal indította előadását Rózsa Zoltán, az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeum igazgatója, aki maga is kutató régész. A Barangoló Bejárós Tábor „lakói” meghívására érkezett községünkbe Zoltán, aki temérdek elfoglaltsága miatt csak most, július 19-én tudott időt szakítani előadására. A vasárnap délelőtti időpont ellenére is népes közönség érdeklődött a helyi régészeti értékeinkről szóló program iránt amelyet  régi 2-es iskolában hallgathattak meg. Az elmondottak részben a múlt évben elhangzottakhoz kapcsolódtak.

Rózsa Zoltán elmondta, hogy egyre inkább bizonyítottnak látja, hogy az itt zajlott le 1241. tavaszán az a véres tatár ostrom, melynek eseményeiről Rogerius leírásából értesülhettünk, miszerint a peregi vár fedezékébe visszavonult a környék 70 falujának közel tízezer lakosa, akik egy héten át tartották magukat a tatár horda ellen. A hódítók, miután bevették a várat, kihajtották az életben maradt védőket a vár melletti mezőre, és mindannyiukat lemészárolták. Így egy időre a környék el is néptelenedett. Egyes vélemények szerint az említett peregi vár nem itt, hanem Románia területén található. A legújabb leletek azonban újabb bizonyítékokat hoztak napvilágra, amelyek azt támasztják alá, hogy a leírt esemény mégiscsak az itteni területen történt. Példaként említette azt a kardot, amely a német lovagrend fegyverzetének ismertető jegyeit viseli magán. Azt pedig tudják, hogy a tatárjárás idejében Vásárhelyen állomásoztak a német lovagrend vitézei, és a leírás szerint az ostrom idején szintén a földvárba vonultak.

A földvárak között - hiszen ezen a területen több mint húsz erődítés nyomait találták meg - olyan árokrendszer húzódott meg, amely Európában egyedülálló. Többek között árok kötötte össze a Marost és a Tiszát. Egy 1582-es térkép szerint pedig az Ördög-árok a Száraz-eret kötötte össze a Körössel. Ezek az árkok részben vízelvezetési, részben védelmi szerepet töltöttek be, akadt köztük olyan is, amely nem kevesebb, mint 70 m széles. A műholdképeken látható, hogy az árkok és a földvárak együtt komoly védelmi rendszert jelentettek, hiszen a környék legjobb termőföldjei, európai kereskedőutak és a hajózható Száraz-ér is itt húzódott, ezért ezt az értékes területet védeni kellett.

Végezetül elmondta, a kutatás természetesen nem ért véget, szeretnék teljes bizonyossággal megállapítani és bebizonyítani, hogy ez az a Pereg, amelyet a leírások említenek. S ha ez így van, büszkék lehetünk arra, hogy őseink milyen fejlett védrendszert építettek ki már abban a korban, mikor még a fémeket is alig ismerték.

Ezután előadónk válaszolt a kérdésekre, s ígéretet tett arra, ha új tények birtokába jut, beszámol nekünk azokról is.

- HL -