SZÁRAZ-ÉR HELYZETELEMZÉS

Objektív szemmel, amit gondolok a helyi vízfolyásunk helyzetéről. Sajnos az már kész tényként kezelhető, hogy a Száraz-ér haldoklik, legalább is az a része, ami érinti Végegyházát. Ennek okait sokan, sokszor keresték, de én leginkább abban látom, hogy minden érintett úgy van vele, mit is tehetnék én, hiszen ez egy nagy, kezelhetetlen probléma.

Vegyük csak sorra ezeket a gondokat, ahogy én látom, és a benne szereplőket, ahogy én gondolom.

Kormányközi egyezmény szabályozza, mennyi vizet kell kapnia a Száraz-érnek Romániából. Sajnos a mennyiség köszönő viszonyban sincs a valóban érkező víztömeggel. A kivételt a hóolvadás időszaka képezi, mikor is jelentősen megnő az érkező víz. Egyéb időszakban azonban nem érkezik elegendő víz, és ennek a szerződésszegésnek senki sem jár utána. Ez valamilyen szinten véleményem szerint vízügyi hatósági probléma, amelynek kezeléséhez kormányzati segítség kérésére lenne szükség. Sajnos a nemzetközi egyezmények csak annyit érnek, amennyire a résztvevő partnerek komolyan veszik, jelen esetben gyakorlatilag semmit.

A vízszakasz kezelője, a vízügy sajnos nem igen hallat magáról, leginkább annyit tett az elmúlt időszakban, hogy lejjebb minősítette a Száraz-ér vízminőségét, mintha ez lenne a megoldás. A helyi megbízottjuk pedig már évek óta nem kezeli, inkább lekezeli a Száraz-eret. Számomra már az is meglepő, hogy még mindig ő a szakaszunk kezelője. Ideje lenne valaki olyat keresni, aki elvégzi a feladatait. Sajnos erre kevés az esély, de bízzunk a csodában.

A halpusztulások esetén, már amíg volt, ami elpusztuljon, érdekes hozzáállást tapasztaltunk. / http://vegegyhazibarangolo.hu/mienk-itt-a-ter/956-menetrendszer-halpusztulas-a-szaraz-eren/ A nyilvánossághoz fordultunk, ami után - mivel néhány országos tv felkapta a hírt - hirtelen foglalkozni kezdett a hivatal a problémával. /http://vegegyhazibarangolo.hu/mienk-itt-a-ter/957-nyilvanossagot-kapott-a-szaraz-er/ Ennek keretében mintát vettek a vízből, és a több napos dögökből, majd küldtek az egyesületünknek egy levelet, hogy máskor hogyan juttassunk saját költségünkön Budapestre mintát, amelyet majd megvizsgálnak. Kérdés, hol volt a csatorna felügyelet, a környezetvédelmi hatóság, miért tőlünk várható el, hogy a mintákat szállítsuk, miközben állítólag ennek felelősei vannak?  Végül is a probléma megoldódott valamilyen szinten, hiszen már nincs hal a vízben, így nem tud elpusztulni, azonban talán nem ez lenne a megoldás. A vízterület horgászati hasznosítója, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége hajlandó lenne őshonos halfajokkal telepíteni a területet, de a jelenlegi vízjárást tekintve ennek semmi értelme, sajnos.

A Száraz-ér külterületi szakaszai  Natura 2000 védelem alatt állnak. Mi is ez: „A Natura 2000 hálózat az Európai Unió tagországaiban található legértékesebb természeti területek összefüggő rendszere. A Natura 2000 a világon egyedülálló, egységes szabályozású ökológiai hálózat, amelynek célja, hogy hozzájáruljon Európa vadon élő állat- és növényfajainak, valamint természetes élőhelyeinek hosszú távú fennmaradásához, az ember számára létfontosságú természeti környezet megőrzéséhez.” Ez gyönyörűen hangzik. Sajnos a terület azonban pusztul, és nem történik semmi. A Natura 2000 honlapján az alábbiak találhatóak:

/ https://natura.2000.hu/hu/teruletek/hukm20004 /  Különleges Természetmegőrzési Terület, amely ezek szerint nem túl sokat jelent, hiszen teljesen lepusztul a térség. A védett jelölő fajok, amelyek itt élnek, ha tudnak, a mocsári teknős, a vörös hasú unka, a réti csík, és a közönséges vidra többek között. Mi a módja annak, hogy a védettségnek érvényt szerezzünk, miképpen lehet a területet megóvni, kinek a feladata ez, hiszen nem elég azt mondani, ez védett terület, valóban meg is kéne védeni. A természetvédelmi hatóság vajon mit tesz ennek érdekében, vagy ez is csak egy újabb hangzatos nemzetközi egyezményhez való csatlakozási volt, ami hírnek jó?

A Száraz-ér menti települések 1996-ban helyi védelem alá vették az ér településeken belüli belterületeit, azonban ennek kézzelfogható nyoma nincs. A nyári bűzfelhő, amelyet a pangó víz okoz sem sarkallta lépésekre az önkormányzatokat / http://vegegyhazibarangolo.hu/mienk-itt-a-ter/1092--valami-bzlik-vegegyhazan / A helyi vízfolyás védelmére tett összefogási kísérletek érdektelenségbe fulladtak. A legutóbbi konferenciánkra, ahová minden Száraz-ér menti település polgármesterei is meg voltak hívva, egyedül Végegyháza polgármestere jelent meg, a többiek még csak nem is küldtek maguk helyett vaklakit. Tudjuk, hogy sok a teendő, de a környezet védelme is fontos, és bár egyre kevesebben hisznek ebben, de többen többre mehetnénk. Természetesen ehhez szükség van a közös akaratra is. Nem csak a választások előtt kell a környezet védelméről beszélni, a civilekkel való párbeszéd fontosságát emlegetni, hanem tenni is kellene valamit az egész ciklus alatt.

A mezőgazdaság fontos, stratégiai ágazat, természetesen szükség van arra, hogy segítsük, ahogy csak lehet. Azonban sajnos sok kárt is okoznak a felelőtlen gazdálkodók, a meggondolatlan vegyszerezés, a mezsgyék, belvízelvezető árkok beszántása, az átgondolatlan öntözéses vízgazdálkodás károkat okoz, részben felelős a pusztulásért. A Száraz-ér esetében a Battonyánál elterelt csaknem, teljes vízmennyiség, amely nagyüzemi öntözéshez szükséges, felel azért, hogy öntözési időszakban a felénk eső részeken csak pang a víz. A mértékletesség és a belátás talán segíthetne abban, hogy az öntözés mellett ne pusztítsunk el komoly természeti értékeket.

A civilek felelőssége, elsősorban abban rejlik, hogy nem hallatjuk eleget a hangunkat. Összeszedegetjük a szemetet, de nem teszünk róla, hogy ne is keletkezzen. Ültetünk fákat, de nem szólunk, ha értelmetlenül kivágják őket.  A szemléletformálás, az érdekérvényesítés, a problémák újra és újra elmondása lenne az az út, ami talán segíthet, hátha megunják, hogy mindig jár a szánk, hátha megelégelik a zajt. Természetesen ez nem mindig a legsikeresebb út, de jobbat nem tudok. Fel kell ezt akkor is vállalni, ha azzal jár, hogy csökken a támogatás, romlik a „hozzánk állás”, vagy csökken a népszerűség. Természetesen egy ideális világban, ha kiállunk valamilyen ügy mellett, az tiszteletet és megbecsülést vált ki. De tudjuk, nem élünk tökéletes világban. Ideje, hogy mindenki tegye meg az első lépést a minisztériumtól a magánemberekig, és az sem ártana, ha nem egymás ellen, hanem egymás felé lépnénk. Ne feledjük, Miénk itt a tér!

Ez az írás, ahogy az elején is írtam, szubjektív. A tizenöt éve folytatott, és elsősorban a Száraz-ér védelmében végzett környezetvédelmi tevékenységem tapasztalatait összegeztem. Szívesen látom az ellenvéleményeket, a beszámolókat arról, ki, mit is tett, vagy tesz a Száraz-érért. Nem bánnám, ha sokan rám cáfolnának.

Horváth László