Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia.....

 Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia a klímaváltozás kockázatának mérséklésében !

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter a megújuló energiahordozók arányának növelésére hívta fel a figyelmet a II. Magyarországi Klímacsúcson
Pénteken tartották Budapesten a II. Magyarországi Klímacsúcsot, ahol a politika, a tudomány, a gazdasági szektor és civil szervezetek képviselői ültek egy asztalhoz, hogy megvitassák az éghajlatváltozás elleni cselekvés, a környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés legfontosabb kérdéseit.
„Változnak az éghajlati viszonyok és ezáltal a környezeti feltételek - nálunk is! A világszerte tapasztalt rendkívüli időjárási események egy globális mértékben veszélyes folyamat tünetei. Ezekre a környezeti változásokra fel kell készülni, a káros hatásokat megelőzni - ez különösen érvényes a szélsőséges események, mint az árvizek vagy vízhiányos időszakok gyakoriságára, intenzitására.  A globális klímaváltozás kockázatának mérséklése érdekében Magyarországnak is arányos felelősséget kell vállalnia az érintett gázok légköri kibocsátásának csökkentésében. Egyúttal cél az energiaimport-függőségünk csökkentése is, és általában a kevésbé környezet-terhelő társadalmi-gazdasági fejlődés elősegítése.”- hangsúlyozta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter péntek délelőtt Budapesten, a II. Magyarországi Klímacsúcson.
 Magyarország éghajlatváltozás elleni tevékenységének stratégiai keretét a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) és a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) adja. A stratégia három fő területe a kibocsátás-csökkentés (mitigáció), az alkalmazkodás (adaptáció) és a társadalmi szemléletformálás. A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program egyik tematikus akcióprogramja Magyarország éghajlatváltozáshoz kapcsolódó feladataival foglalkozik. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében olyan intézkedésekre van szükség, mint az energiatakarékosság, a környezeti szempontoknak megfelelő energiaszerkezet kialakítása, az energiahatékonyság javítása, a megújuló energiahordozók részarányának növelése; a közlekedési, szállítási eredetű környezetterhelés csökkentése, a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a szén-dioxid nyelő- és tároló kapacitások erősítése vagy az emisszió-kereskedelmi rendszer működtetése.
 Magyarország konkrét cselekvési programjában, a Nemzeti Éghajlatváltozási Programban (NÉP) megfogalmazott intézkedések az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) akcióterveiből kerültek ki, melyek kapcsolatban állnak a klímaváltozással (kibocsátás-csökkentéssel, alkalmazkodással, szemléletformálással). A kvótabevételekből kiírt Zöld Beruházási Rendszer az egyik leghatékonyabbnak tartott klímavédelmi eszköz, az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják ugyanis a teljes hazai széndioxid-kibocsátások 30 százalékát. A Környezet és Energia Operatív Program megújuló energia- és energiahatékonysági projektekkel a „klímabarát technológiákat” támogatja.
Magyarország feladatai közé tartozik a jövőre nézve többek között az emisszió-kereskedelmi rendszer megújítása, az éghajlatváltozás stratégia végrehajtása, a klíma és az energia stratégia ellentmondásainak feloldása, a nemzetközi és az EU-szintű tárgyalásokon a hazai álláspont határozott képviselete (például a kvóta-többletre vonatkozóan), a Nemzeti Kiosztási Terv elkészítése a 2012 utáni időszakra, nemzetközi jelentéstételek a hazai intézkedésekről, a klímatörvény végrehajtásának segítése és a klímatudatosság erősítése.
Szabó Imre miniszter előadásának anyaga letölthető a következő oldalról: http://www.kvvm.hu/cimg/documents/KlKlub_100219.ppt

Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium