A fenntartható fejlődésről kicsiben és nagyban…

A szociális és a környezeti problémák fontosságának, e problémák, illetve megoldási lehetőségeik és a gazdasági fejlődés közötti sokrétű összefüggések felismerésével egyre inkább teret nyertek azok a nézetek, amelyek szerint e három területet együtt kell vizsgálni, s sajátosan a környezet és fejlesztés kérdéseinek együttes megközelítése szükséges.

A fenntartható fejlődésről nagyban:

A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. Általános ismertségét Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozó műve váltotta ki, amely 1981-ben jelent meg. A szerző összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erőforrások hasznosításával és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy a lehető legkisebb legyen a természeti környezet mennyiségi és minőségi romlása.
1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is.
A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő

nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket".

A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba.
A fenntartható fejlődés fogalmáról, lényegéről számos elemzés, vitairat látott napvilágot. Herman Daly megfogalmazása szerint "a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk".
A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat.
A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg."

Fenntartható fejlődés kicsiben:

Mi az, amit mi is megtehetünk saját berkeinken belül ahhoz, hogy az eljövendő nemzedék számára megőrizzük a környezeti értékeinket? Fontos tudni azt, hogy minden tettünk befolyásolja a környezeti állapotunkat, hiszen nem mindegy, hogy hogyan fűtünk, hogyan közlekedünk, hogyan éljük mindennapjainkat.

Meg kell tennünk azokat az apró, de hatásaikban fontos lépéseket, amelyek fordíthatnak öko- sorsunkon, csökkenteni kell a hulladékképződést, a káros anyag kibocsátást, az energiafelhasználást.

A hulladékképződés csökkentésére az egyik elfogadható és akár elemeiben is hatásos program lehet segítségünkre, az Új-Zélandról indult Nulla hulladék program. Ennek a programnak a legfontosabb elemei a következőek:

1. Használj bevásárló listát, vászontáskát, kosarat!
2. Taposd laposra és gyűjtsd szelektíven!
3. Komposztálj!
4. Javíttasd meg! Használd újra!
5. Cseréld el vagy add tovább!
6. Támogasd a helyi kereskedelmet!
7. Keresd az újrahasznosított termékeket!
8. Válaszd a visszaválthatót!
9. Járj könyvtárba, kölcsönzőbe!
10. Csökkentsd a postai levélszemetet!

A káros anyag kibocsátás helyi szinten egyrészt az autó közlekedés visszafogásával csökkenthető, hiszen ott a kerékpár a rövid távú közlekedésre. Másrészt az égetés minimalizálásával, hiszen mindannyian tapasztaljuk az őszi égetéskor a falut beborító füstködöt. A zöldhulladék komposztálása hasznos lenne, akár házi szinten, akár községi szinten. Az egyre szaporodó vegyes tüzelésű kazánokba elégetett nem klasszikus fűtőanyagok, például műanyagpalackok, cipők, rongyok elégetése is rontja a levegő minőségét. Ha nem szeretnénk, hogy községünkben szemétégető legyen, –márpedig nem szeretnénk - akkor otthon se üzemeltessünk sok kis szemétégetőt! A falusi települések egyik nagy kincse a tiszta levegő, védjük meg!

Az energia felhasználás terén nem csak a környezet védelme szorít minket, hanem a pénztárcánk tartalmát is óvhatjuk, ami lényeges szempont. Az energiatakarékos izzók és háztartási gépek használata az elektromos áram fogyasztását, a nyílászárók és a falak hőszigetelése a fűtési energia mennyiségét csökkenti. Az energia felhasználás csökkentése a széndioxid kibocsátást is csökkenti, ami pedig az üvegházhatást és azon keresztül a globális felmelegedést is mérsékelheti.

Természetesen sokan mondhatják, mit számít a mi kis házunk energia pazarlása, mit számít az én autóm kipufogó gáza?  Természetesen egyesével nézve nem sokat, de gondoljunk bele több millió háztartás és több millió gépjármű mennyi kárt okozhat.

Ezért kell elkezdenünk, hogy kis lépéseink vezethessenek a nagy eredményhez. Itt az idő, fogjunk hozzá!