Barangoló Bejárós Tábor 2014 – Tábori Napló

17. nap

A mai napunk nem volt mindennapi, ugyanis cipósütéshez készülődtünk Lipták Zsoltné Gabival.

Az előkészületek már az előző nap megtörténtek, amikor is elkészült a kovász.

Reggel Gabi elmesélte a gyerekeknek, hogy régen hogyan történt a kenyérsütés, hogyan készültek neki az asszonyok mindennapi kenyerük elkészítésének. Ma már olyan természetes, hogy bemegyünk a boltba, és megvesszük a pékárut, de régen ez hosszas előkészületeket és munkát igényelt.

A mai napon Gabi segítségével a táborosok is megtapasztalhatták ezt a folyamatot, s hogy tetézzük e nap különlegességét, elhatároztuk, hogy ez az alkalom éppen alkalmas arra, hogy kipróbáljuk nemrégen készült kemencénket is.

Nyolc kiló lisztet vettünk alapul, melyhez nyolcszor hat deci víz párosult. Ebbe került a kovász, majd még élesztő, cukor és só.

Mindezt összegyúrni nem kis teljesítmény volt, de hogy az alapanyagok mennyisége éppen megfelelő lett, rögtön kiderült, mikor a tészta pihentetése után Gabi kimérte a félkilós kis cipókat.

A gyerekek lelkesen figyelték a kenyértészta összeállítását, volt aki jegyzetelt is. Természetesen a saját cipóját már mindenki maga készítette el, s aki kérte, kolbászdarab is kerülhetett a belsejébe.

A megvágás után újabb pihentetés következett, majd a cipók megfürdetése következett. Addigra már a kemence is jó meleg lett, s a parázs közé kerülhettek a formás kiscipók.

Izgatottan vártuk az eredményt, nemhiába!  Ez után a cipókat kivéve a kemencéből, újból meg kellett fürdetni, majd rákerülhettek a kis címkék, melyen a következő idézet és szöveg állt: „Hited gondolattá válik, gondolatodból szó lesz, szavadból tett, tettedből szokás, szokásodból érték, értékből sors.” Barangoló Bejárós Tábor 2014 és a készítő neve.

Ugyanis a tepsiben minden kis kenyér alá odakerült elkészítője neve, hogy mindenki a saját készítményét vihesse haza. Büszke is volt mindenki munkájára, melyet Gabi néni segítségével készíthetett el.

Igaz, hogy az egész napunkat igénybe vette a kenyérsütés, de nagy örömmel vitte mindenki haza a cipóját, egyrészt, hogy dicsekedhessen vele, másrészt, hogy végre meg lehessen kóstolni. Elárulhatom, nem csak szép formás volt, de nagyon finom is

Barangoló Közhasznú Egyesület