Felmérés Végegyháza község lakosainak kulturális igényeiről

 

Készült 2008. szeptember hónapban

a lakosság minden csoportjából vett minta

önkéntes válaszadása alapján

 

 

Helyzetelemzés

 

 

A felmérés célja:

Megvizsgálni a község lakosainak kulturális szokásait és igényeit, így megteremtve a különböző kulturális programok szervezéséhez és az együttműködő szervezetek munkatervének készítéséhez használható segédanyagot. Másrészt egy kialakítandó községi kulturális stratégia készítéséhez használható segédlet létrehozása. Az adatok a népesség 12%-ának válaszai alapján megközelítőleg a lakosság korosztályi megoszlásának megfelelő százalékában lettek kiértékelve. Így a kapott eredmények megközelítőleg a valós képet tükrözik az elfogadható hibahatáron belül.

 A válaszadók otthon egyedül tölthették ki a kérdőíveket, névtelenül, csak az életkort, a nemet, és az iskolai végzettséget kértük a személyes adatokból. A kérdőív bármely kérdésére a választ meg lehetett tagadni, a kérdőív végén lehetőség volt anonim kérdés, illetve vélemény közlésére is.

A válaszadók korosztály szerinti megoszlása, és a teljes népességből számított pontos létszám közti különbség abból adódik, hogy minden visszaérkezett kérdőívet feldolgoztunk, mert fontosnak tartottuk, hogy minden beérkezett válasz szerepeljen a kiértékelésben.

 

A válaszadók korosztály szerinti megoszlása						A teljes népességből számított pontos létszám és százalékarány
KOR-OSZTÁLY	NŐ	Férfi	Összesen	%		KOR-OSZTÁLY	NŐ	Férfi	Összesen	%
-14	18	10	28	15%		-14	15	13	28	15%
15 - 18	8	10	18	10%		15 - 18	5	5	10	5%
19 - 25	7	7	14	8%		19 - 25	8	6	14	8%
26 - 35	18	11	29	16%		26 - 35	10	10	20	11%
36 - 50	28	15	43	24%		36 - 50	19	17	36	20%
51 - 65	27	9	36	20%		51 - 65	18	20	38	21%
65 -	8	6	14	8%		65 -	22	14	36	20%
ÖSSZESEN	114	68	182	100%		ÖSSZESEN	97	85	182	100%

 

A községünk jellemzői:

 Végegyháza község Dél-Békésben, a Mezőkovácsházi Kistérségben, Mezőkovácsháza és Mezőhegyes között található. A község hétköznap napközben megfelelő busz és vonatközlekedéssel rendelkezik, hétvégén inkább csak a vasúti közlekedés számottevő. A lakosság jelentős része rendelkezik gépkocsival, és gyakorlatilag minden háztartásban található kerékpár. A település úthálózata jónak mondható, az összes út hossza 15  km , ennek 66  %-a aszfaltborítású /10 km/, a pormentesített utak állapota megfelelő. A községben az alapközművek, a villany, a víz és a gáz elérhető, szinte minden háztartásban van alapközmű, csatorna a házak 30  % -ában található /220 bekötés/. A településen 720 ház van, ebből üresen áll kb. a házak 20%-a, azaz kb. 140 porta. A településen kábel-tv elérhető egy szolgáltatón illetve az országos szolgáltatókon / UPC, Digi tv / keresztül. A helyi kábel tv szolgáltató árai nem magasak, a szolgáltatás színvonala megfelelő. Széles sávú internet szolgáltatást két vállalkozás nyújt a faluban, váltakozó minőségben. Optikai kábel hálózat nincs kiépítve. Vezetékes telefon van, de a mobil telefonok elterjedése miatt egyre csökkenő számban.

 

 

 

Gazdasági körülmények:   

A településen nagy létszámot foglalkoztató üzem nincs, két kisebb ipari jellegű vállalkozás található a községben. A legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat és intézményei.  A fő profil a mezőgazdaság, a községben 300 őstermelő van.

A községben 15 egyéni vállalkozó működik. A faluban 4 élelmiszer és 2 vegyes profilú kereskedelmi egység található. Egy pizzéria van, itt lehetőség van étkezésre is, és 5 italbolt működik. A foglalkoztatottak száma a községben rendkívül alacsony, sok a munkanélküli, különböző jogcímeken, szociális segélyezésben 165 fő részesül. A településen egy pénzintézet van, a Takarékszövetkezet, valamint a postán is intézhetők pénzügyek.

 

Közigazgatás, egészségügy:

A településen polgármesteri hivatal működik, társadalmi megbízatású polgármester, társadalmi megbízatású alpolgármester és 8 képviselő alkotja a testületet. Főállású szakképzett jegyző vezeti a hivatalt. A hivatal 4 fő ügyintézőt alkalmaz. A községben 1 fő körzeti megbízott teljesít szolgálatot. Falugazdász működik heti egy alkalommal.  A háziorvosi ellátást egy körzeti orvos és két asszisztens látja el. A községben heti két alkalommal rendel fogorvos, aki az iskolafogászatot is ellátja. Van védőnő és van gyógyszertár is minden hétköznap. A Gyermekjóléti Szolgálat és a Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása is megtalálható. Az idősek szociális alapellátását, nappali és ügyeleti otthon gondozását a Remedium Kht. végzi 7 alkalmazottal. 50 klubtag, 27 házi gondozott és 11 jelzőrendszeres házi gondozott ellátását végzik. Szakellátásra a szomszédos Mezőkovácsházára vagy a környező kórházakba járnak a lakosok.

 

Közoktatás, kultúra 

A községben működik óvoda, 4 óvónő és 2 dada foglalkozik az 51 óvodással.

Az iskolában 13 pedagógus oktatja a 117 tanulót, minden évfolyamon egy osztály működik. Az oktatás négy épületben folyik: a felső tagozat a központi iskolában, az alsó tagozat a Művelődési Házban és a Bucsek iskolában tanul, testnevelés órákra pedig a  tornatermet használják. A központi iskolában 17 számítógép áll a gyerekek rendelkezésére. A számítástechnika oktatása csoportbontásban folyik.

A község kulturális lehetőségei - az iskola művelődési házba való költöztetésével - jelentősen megcsappantak, mivel az igénybe vehető helyiségek száma minimálisra csökkent. Az ÁMK gyakorlatilag nem szervez a lakosság részére kulturális programokat, csak a megszokott iskolai rendezvényeket rendezik /pl. gyerekelőadások/. A faluban rendezett kulturális rendezvényeket civil szervezetek illetve csoportok / pl. a szülői munkaközösség az SzM bált, a nyugdíjasok a nyugdíjas találkozót stb./ rendezik. Rendszeres szórakozási lehetőség, diszkó, rétegklub gyakorlatilag nincs a községben a fiatal korosztályok számára.

A községi könyvtárnak 258 beiratkozott tagja van, 9163 könyvvel áll az olvasni vágyók rendelkezésére, itt található 2  számítógéppel az e-magyarország pont is. A Remedium KHT Idősek Klubjában három géppel szintén elérhető az internet. A Kék Lagúna pizzériában 7 számítógépen érhető el a világháló.

A Községi Önkormányzat megjelentet egy időszaki újságot, Végegyházi Hírmondó címmel 700 példányban.

 

Civil szervezetek, pártok, önszerveződő közösségek:   

A faluban három civil szervezet működik: a Végegyházi Vagyonvédelmi Polgárőr Egyesület KHSZ, a Végegyházáért Közhasznú Alapítvány és a Barangoló Közhasznú Egyesület. Két országos szervezetnek van helyi csoportja, a Vöröskeresztnek és a Mozgáskorlátozottak Egyesületének. A községben két pártnak van helyi szervezete, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek és a Magyar Szocialista Pártnak, egyik szerveződés sem fejt ki számottevő tevékenységet. Önszerveződő közösségek: a két nyugdíjas klub, az Alkony Nyugdíjas Klub és az Ezüstfenyők Nyugdíjas Pedagógus Klub és két sportszakosztály, az Asztalitenisz és a Sakk Sportkör működik még településünkön. Jellemzője ezeknek a közösségeknek, hogy a működésük egy-egy lelkes szervező munkájának a gyümölcse, akik társadalmi munkában, önkéntes tevékenységként végzik ezt az áldozatos munkát.  Felnőtt lakosság részére elérhető szakkörök, továbbképzések helyben nem találhatóak, a gyerekek iskolai illetve óvodai szakkörökbe járhatnak.

 

A lakosság összetétele, jellemzői:

 

Végegyháza község lélekszáma a 2007. december 31-i állapot szerint 1521 fő volt. A népesség nagyjából fele-fele arányban oszlik meg nemenként, a lakosságból 38-an vallották magukat roma nemzetiségűnek. A Kisebbségi Önkormányzat közlése szerint a teljes roma népesség 138 fő.

A vizsgált korosztályok népességi adatait az alábbi táblázat tartalmazza.

 

Végegyháza község lakosságának kulturális igényeit vizsgáló felmérés korosztály adatai a 2007. december 31-i állapot szerint
Korosztály	Nő	%	Férfi	%	ÖSSZES	%
0-14	126	8,3%	107	7,0%	233	15,3%
15-18	44	2,9%	38	2,5%	82	5,4%
19-25	70	4,6%	48	3,2%	118	7,8%
26-35	82	5,4%	83	5,5%	165	10,8%
36-50	157	10,3%	140	9,2%	297	19,5%
51-65	152	10,0%	166	10,9%	318	20,9%
66-x	191	12,6%	117	7,7%	308	20,2%
ÖSSZESEN	822	54,0%	699	46,0%	1521	100,0%

     

A lakosság 40 %-a ötven év feletti, sok a nyugdíjas és a rokkantnyugdíjas. Aktívan a lakosság kb.20%-a dolgozik, a tanulók és gyermekek kb. a népesség 23%-át teszik ki. A lakosság jelentős része alkalmi munkákból és napszámból tartja fenn magát, szinte állandó megélhetési nehézségekkel küzdve. Rendszeres szociális segélyben a lakosság 21%-a részesül.

 

Összességében:

 

Végegyháza község, akárcsak a hasonló helyzetben lévő települések, halmozottan hátrányos helyzetű községnek nevezhető. A szűkös költségvetés, amely részben a normatívák csökkenéséből, illetve az alacsony bevételből eredően forráshiányos, természetesen hozza magával az általános alulfinanszírozottságot. Szinte napi harcot kell vívni a község működtetéséért, így nem meglepő, hogy a kultúra finanszírozására gyakorlatilag nincs forrás, illetve csak minimális. A falu közszereplőinek, civil szervezeteinek, intézményeinek az összefogása lehet az egyetlen kiút a jelenlegi kulturális recesszióból. A kiutat azonban meggyőződésünk szerint, csak a lakosság véleményének és az igényeinek a figyelembe vételével lehet megtalálni. Ennek első lépése volt az egyesületünk által végzett közvélemény kutatás. A második lépés ez a kerekasztal megbeszélés, ahol a legfontosabb tennivalókat tudjuk megbeszélni. Ennek a megbeszélésnek a feladata lehet a további összehangolt lépések megtervezése, és a jelenlevők feladatainak megbeszélése. A kulturális élet fellendítése segítheti a község más területen való talpra állását is, bizonyítva az összefogás és a párbeszéd fontosságát és eredményességét.   

 

A kérdőívekre kapott válaszok kiértékelése

 

Kulturális szokások

 

Újság- és könyvolvasási és vásárlási szokások

 

A megkérdezettek mindössze hat százaléka adott nemleges választ arra, szokott-e olvasni. Örvendetes, hogy a válaszadók 55%-a jelölte meg a könyv- és újságolvasás együttes szokását. A sajtótermékek vásárlására a napi- és hetilapok erőteljesebben esnek latba, mint a havi- és szaklapok. Örvendetes ez a jó arány azért is, mert nem könnyű beszerezni a községben a sajtótermékeket, hiszen szinte csak a postán férhetőek hozzá a lapok, illetve a Békés Megyei Hírlap fizethető elő saját terjesztőnél. A községben a Békés Megyei Hírlapnak kb. 100 előfizetője van. Természetesen, mivel a munkavállalók jelentős része ingázik a közeli városokba, sokan ott szerzik be a napi, heti, havilapokat.

 

KOR-OSZTÁLY	Szokott-e olvasni?				Milyen sajtóterméket vásárol?
	Újság	Könyv	Újság és könyv	Nem	Napilap	Hetilap	Havilap	Szaklap	Nem
-14	13	3	4	8	2	9	10	0	10
15 – 18	6	0	10	2	3	7	6	2	7
19 – 25	8	0	6	0	4	5	2	2	2
26 – 35	9	2	17	1	9	12	5	6	4
36 – 50	12	0	29	0	19	33	11	13	1
51 – 65	9	2	25	0	25	25	6	3	1
65 -	5	0	9	0	11	7	0	1	1
ÖSSZESEN	62	7	100	11	73	98	40	27	26
%	34%	4%	55%	6%	40%	54%	22%	15%	14%

 

Sajnos a könyvvásárlási szokások sokkal lesújtóbb eredményt mutattak. A válaszadók 41%-a egyáltalán nem vásárol könyvet, ugyancsak 40% körüli azoknak az aránya, akik félévente vagy évente vásárolnak könyvet. Mindössze 13 % az az adatszolgáltató, aki havonta vásárol, és egyetlen személy jelölte meg a hetenkénti vásárlást.

 

 

 

A könyvvásárlás gyér gyakoriságának mindenképp oka a könyvek magas ára, és a megélhetési nehézségek. Azonban érdekes, hogy ezek a tényezők, bár elméletileg segítenék a könyvtárlátogatás gyakoriságát, mégsem eredményeznek ilyen hatást, mint azt a következő táblán láthatjuk majd.

 

Könyvtárlátogatás, házi könyvtár és műfajok

 

A könyvtári tagságról mindössze 23% nyilatkozott pozitívan, ami sajnos alacsony, annak ellenére, hogy az előző kérdéseknél sokan közölték azt, hogy szeretnek olvasni. Sajnos az is megfigyelhető, hogy főleg az iskolás korosztály a könyvtárlátogató, a felnőttek nem. A 18 évesig bezárólagos korosztály, amely a népesség 20%-át teszi ki, a könyvtári tagok 50%-át adja ki. Tehát szükségesnek látszik valamilyen módon a felnőtt korosztály könyvtárba járását szorgalmaznunk. Természetesen nem megfeledkezve továbbra sem a gyermekekről. A műfaj megoszlása szerint a romantikus és kalandregények olvasottsága lett a legmagasabb, de nincs szégyenkeznivalója a klasszikus regényeknek és a verseknek sem a 20% körüli eredménnyel.

 

 

A házi könyvtár felmérése azt mutatja, hogy a háztartások 45%-ában 100 példány alatti a könyvállomány, és sajnos ebből 15% úgy nyilatkozott, hogy 20-nál kevesebb könyv található a lakásban. A másik nagy 40% körüli csoport azt a 100 és 500 közötti darabszámot adta meg, ami minimálisan kívánalmas lenne. Az 500 és 1000 körüli számot 11 % adta meg, ez már igen jónak mondható házi könyvtárt takarhat. Valamint 7 személy ebből több, mint ezer könyvet jelölt meg, ami örvendetes.

 

 

Számítógép használat

 

A megkérdezettek 70%-a rendelkezik saját számítógéppel, ami jó aránynak mondható. Természetesen korosztályi bontásban figyelve az ellátottságot, egyértelműen a fiatalok csaknem teljes egészében rendelkeznek személyi számítógéppel, és az idősebbek kevesebben használják, de az idősek közül is örvendetesen magas a használók száma. Az iskolai emelt szintű számítástechnikai oktatás is hozzájárult ehhez a magas számhoz, igazolva azt, hogy érdemes az emelt szintű oktatást lehetőségeinkhez képest fenntartani. A számítógép használata jelzi azt is, hogy napjainkban már mindennapos eszközzé válik a pc. A gépeket a megadott öt kategóriából: játék, munka, zenehallgatás, filmnézés és kommunikáció, nagyjából egyenlő arányban használják a tulajdonosok. Természetesen a korral egyenes arányban változik a munkára, vagy a szórakozásra való felhasználás. De ez természetes. A fiatalok közül sokan használják a számítógépet tanulásra is.

   

 

Internet használati szokások

 

A válaszadók 54%-a rendelkezik internet eléréssel, ami szintén jónak mondható, hiszen ez azt jelenti, hogy a háztartások jelentős részében van internet elérés. Használat szempontjából kiemelkedik a böngészés és a kommunikáció. Tapasztalat az, hogy a fiatalok gyakorlatilag egész nap képesek chatezni és neten beszélgetni. A különböző kapcsolatépítő portálokat is nagyon sokan használják ismerkedésre, régi ismerősök keresésére.

 

KOR-OSZTÁLY	Van-e otthon internetelérése?		Mire használja az internetet?
	Igen	Nem	Munkára	Böngé-szésre	Játékra	Letöltésre	Kommuni-kációra
-14	23	5	5	22	16	18	18
15 – 18	14	4	7	13	10	12	15
19 – 25	10	4	5	11	4	7	10
26 – 35	17	12	6	16	4	5	9
36 – 50	26	17	15	20	4	8	15
51 – 65	6	30	6	4	2	2	2
65 -	3	11	0	2	0	1	2
ÖSSZESEN	99	83	44	88	40	53	71
%	54%	46%	24%	48%	22%	29%	39%

 

Figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy felvilágosítsuk a fiatalokat az internet veszélyeire. A közösségi pontokon keresztül /Teleház, Remedium, Iskola / sokan tudják az internetet elérni. A neten keresztül honlapon és kommunikációs portálokon lehet propagálni rendezvényeket, közösségi híreket is. Az adatok alapján a község jelentős része elérhető az interneten, így ezzel a lehetőséggel élni kell. Mivel jelentős százalék jelölte meg a letöltést is, mint felhasználási területet, fel kell hívni a felhasználók figyelmét az illegális letöltés veszélyeire. A fiatalok használják a netet tanuláshoz is, jelentős módon megnőtt azoknak a felsőoktatási intézményeknek a száma, ahol az adminisztrációt, órákra és vizsgákra való bejelentkezést csak neten keresztül lehet intézni. Ezért is fontos a mindenki számára elérhető stabil szélessávú internetkapcsolat.

 

Milyen kulturális programra jár el községen kívül, mi a kedvenc időtöltése?

 

A válaszadók legtöbben a vegyes fesztiválokat jelölték meg, sokan szavaztak – főleg a fiatalabbak- a mozira, sokan a színházra, inkább az idősebbek a táncos rendezvényekre, és a könnyűzenei koncertek minden korosztály érdeklődését felkeltették. A „nehezebb” művészetek az országos trendnek megfelelően kevesebb voksot kaptak, az opera, a komolyzene és a művészeti kiállítások nem lettek túl népszerűek.

 

KOR-OSZTÁLY	Milyen kulturális programra jár el a községen kívül?
	Szín-ház	Mo-zi	Opera	Komolyz. koncert	Könnyűz. koncert	Múzeum	Műv. kiállítás	Fesztivál	Táncos rendezv.
-14	2	22	0	2	2	5	2	18	12
15 – 18	4	15	1	1	7	4	2	12	6
19 – 25	1	11	0	0	4	3	0	6	3
26 – 35	6	11	1	2	9	2	2	14	5
36 – 50	9	11	1	3	18	7	4	26	12
51 – 65	22	4	4	2	9	11	7	11	16
65 -	10	0	0	0	1	3	2	2	4
ÖSSZESEN	54	74	7	10	50	35	19	89	58
%	30%	41%	4%	5%	27%	19%	10%	49%	32%

 

A kedvenc időtöltések közül kiemelkedik a televíziónézés, ami nem igazán örömteli, tekintve a televíziózás színvonalát. A zenehallgatás és a filmnézés is a passzív időtöltések közé tartozik, igaz, a zenehallgatás lehet más tevékenység aláfestése is. Az aktív szabadidő eltöltése sajnos sokkal kisebb arányban jelentkezik a válaszok között. Természetesen az aktív időtöltésekhez, ha lehetőséget teremtünk / kézműves kör, alkotó klub stb./, valószínűleg nőne az arányuk.

 

 

 

 

Kulturális igények

 

 

 

Milyen típusú nagyrendezvényekre látogatna el szívesen községünkben? /Kulturális igények I. táblázat/

 

Összességében megállapítható, hogy a kapott adatok összevágnak a szokásoknál kapott adatokkal. A válaszadók legtöbbje (44 %) színházi előadásra menne el, e programot főként a középkorú és idősebb korosztály választotta. Érthető ez a kívánalom, azonban a színházi előadások költsége olyan magas, hogy a null szaldó eléréséhez is magasabb jegyárakra lenne szükség, mint amit elfogadhatónak tartott ez a korosztály. Így a színházi előadás rendezésének előfeltétele céltámogatás szerzése.

Komoly érdeklődés mutatkozik a különböző táncos rendezvényekre is, természetesen a korosztályi sajátosságok itt is megjelennek, a fiatalok inkább a diszkót, az idősebbek inkább a bálokat részesítenék előnyben. A népzene, táncház támogatottságának nagyjából egyenlő a korosztályi megoszlása. A bál szervezése nem jelent komolyabb problémát, tekintettel arra, hogy vannak hagyományos, már meglévő rendezvények a községben, s ha ezek mellé még egy-két alkalmat szervezünk, pl. szüreti bál, locsoló bál, akkor ez az igény kielégíthető. Ezzel szemben a fiatal korosztály részéről erőteljesen jelentkező diszkó, karaoke rendezvények iránti igény sokkal nehezebben teljesíthető, mivel heti rendszerességet feltételez, másrészt szűkebb létszámú közönséget vonz. Így ezt a fajta rendezvényt a jelenlegi helyzetben csak ráfizetéssel lehet megvalósítani. Azonban a fiatalság kulturált szórakozásának biztosítása nem lehet csak pénzkérdés.

A könnyűzenei koncertek szervezése (rock, pop) megoldhatóbb, hiszen alkalomszerű rendezvény, és szélesebb korosztályt vonz. A válaszadók többsége nem jelölte a komolyzenei előadásokat, az irodalmi esteket, ezek rétegérdeklődésre számot tartó műfajok, de természetesen ezek népszerűsítéséről sem mondhatunk le. Örvendetesen magas számban jelölték viszont a kiállítások iránti érdeklődést, ezért jó konstrukciónak tűnik a komplex rendezvények szervezése, ahol pl. egy gálaműsor keretén belül sor kerülhet kiállításra, felvilágosító munkára, művészeti előadásra, és befejezésként táncos rendezvényre is. Az ilyen napot valamilyen gondolat jegyében, pl. egészségnap, anyák napja, lehetne megrendezni.

 

Milyen klubot vagy szakkört látogatna szívesen? (Kulturális igények II. táblázat)

 

Legnagyobb érdeklődés a sportkörre, a számítógépes szakkörre és a tánctanfolyamra volt tapasztalható. Mivel a felmérés nem terjed ki arra, hogy a sportkört milyen sportágra specializálódjon, így nem egyértelmű, hogy ez az igény mit takar. Az azonban egyértelmű, hogy a fiatalok szeretnek focizni, a megjegyzéseknél pedig a kosárlabda és a röplabda került elő. Az pedig köztudott, hogy az asztalitenisz is vonzza az érdeklődőket. Míg a tánctanfolyamnál egyértelműen az ifjúság, úgy a számítógépes szakkörnél az idősebb korosztály is komoly érdeklődést mutat. Úgy tűnik, hogy mindegyik témakörben érdemes lenne szakkört vagy klubot indítani, azonban tekintettel a körülményekre, csak olyan témakört szabad indítani, amelynek elkötelezett vezetőt tudunk keresni, aki hajlandó a szerény lehetőségek mellett is a csoport munkáját szervezni és irányítani. Meggyőződésünk, hogy a felsoroltak közül 8-10 szakkört is lehetne sikeresen működtetni a felnőtt korosztály részvételével is. Ez megfelelő vezető és a megfelelő hely kérdése.

Nem szabad leragadni a klasszikus modellnél, ahogy működni tud, úgy kell működtetni a csoportokat. Olyan tanfolyamot nem szabad szervezni, amely papíron kívül semmit nem ad. Ne a létszám számítson, hanem a lelkesedés, a kitartás, az, hogy milyen közösségépítő hatása van.

 

Milyen témakörről hallgatna szívesen ismeretterjesztő előadást?

 

Ez a kérdéssor azért is került a felmérésbe, mert országos szinten is az ismeretterjesztés válságban van. Ezért is örvendetes, hogy a válaszadók sok téma iránt mutattak érdeklődést. Amennyiben ismeretterjesztő előadások szervezésében gondolkodunk, lényeges figyelembe vennünk, hogy csak olyan előadót hívjunk meg, aki hatással van a hallgatóságra, s használjuk azokat az eszközöket (videó, projektor, számítógépes multimédia), amelyek színesebbé, szemléletesebbé és „eladhatóbbá” teszik az előadást. Az országos trendnek megfelelően úgy tűnik nálunk is a legnagyobb érdeklődés az egészség és életmód témakörében tapasztalható. A természettudomány egyrészt érdekességének köszönhetően népszerű, másrészt mivel gyűjtőfogalom, így a tudomány több izgalmas területét is felöleli. Meglepően nagy az érdeklődés a jogi ismeretek iránt, érdemes lenne konkrétabban megvizsgálni, a jog mely területei keltették fel az érdeklődést. Az mindenképp megfigyelhető a válaszokból, hogy községünkben érdemes ismeretterjesztő tevékenységet folytatni. Ilyen jellegű előadásokat is be lehet illeszteni a fentebb említett komplex rendezvényekbe.

 

 

Mekkora belépőt tartana elfogadhatónak?

 

A lehetőségek közül az ingyenes, a 300 Ft-os, az 500 Ft-os és az 1000 Ft-os belépődíjakat jelöltük meg. Ezek a tarifák helyi rendezvények megrendezésekor elfogadhatónak tűnnek, bár egy nívósabb program valószínűleg ezek többszöröse lehet vendégművészek szereplésével. A válaszadók 37 %-a tartja elfogadhatónak az 500 Ft-os belépődíjat, és 29 % pedig a 300 Ft-ot. E belépődíjakra legtöbben a középkorúak voksoltak. A megkérdezettek 16 %-a az 1000 Ft-os belépődíjat is kifizetné, s érdekes módon az általános iskolások nagy része is ezt a tarifát jelölte meg. Csak ingyenes rendezvényekre jönne el 14 %. Valószínűsíthető, hogy ez a réteg végül az ingyenes rendezvényekre se jönne el.

 

 

 

Ha lehetősége lenne önköltséges buszkirándulásra, milyen célból venné igénybe?

 

E kérdést azért tartottuk fontosnak feltenni, mert bármilyen tevékenyen is szervezünk programokat, van olyan rendezvény, mely a községen kívülre csábítja látnivalóival az embereket. Kíváncsiak voltunk, melyek azok a programok, amelyekre szívesen elmennének községünk lakói, s így érdemes lenne ezekre buszkirándulást szervezni. A válaszok azt mutatják, hogy sokan vennék a fáradtságot, s gondolom, az útiköltséget sem sajnálnák akár egy külföldi kirándulásra, természetjárásra, városnézésre,  fesztiválokra, színházlátogatásra vagy kiemelt sportesemények látogatására. A fiatalok és a középkorúak járnak ez irányú érdeklődésükben az élen.

 

KOR-OSZTÁLY	Ha lehetősége lenne önköltséges buszkirándulásra, milyen célból venné igénybe?
	Színházl.	Természetj.	Városnézés	Sportesem.	Fesztiválok	Vallási r.	Külföldi kir.	Egyéb
-14	1	9	7	9	11	0	18	1
15 - 18	5	4	5	7	8	1	9	1
19 - 25	2	4	2	4	5	0	5	0
26 - 35	6	10	9	2	9	0	9	0
36 - 50	9	15	18	9	14	1	11	0
51 - 65	17	18	17	5	5	2	14	0
65 -	7	5	6	1	2	1	5	0
ÖSSZESEN	47	65	64	37	54	5	71	2
%	26%	36%	35%	20%	30%	3%	39%	1%

 

Hivatalos ügyeit intézné-e interneten? Igénybe venné-e a Munkaügyi Központ információs pontját? Igényelné-e, hogy pályázatokról, vidékfejlesztési lehetőségekről tájékozódhasson helyben?

 

E három kérdés során leginkább az érdekelt bennünket, hogy hivatalos ügyekben mennyire érdekli a lakosokat, hogy helyben elérhetőek legyenek a tájékozódási lehetőségek. Az összesítés során összeszámoltuk azt is, mennyien élnének a lehetőséggel egyedül vagy segítséggel. Mindhárom kérdésre a válaszadók több mint a fele venné igénybe a szolgáltatásokat (67%, 58%,65%), és sokan akár segítség nélkül is (48%, 45%, 53%). Ez az érdeklődés azt mutatja, hogy szükség lenne olyan pontra, ahol akár segítséggel is, lehetőségük lenne az embereknek, hogy az őket érdeklő hivatalos ügyekről tájékozódhassanak

 

 

 

Zárszó

 

A fentiekben közreadott értékelés nem teljes körű, mivel a mi tevékenységünkhöz szükséges összefüggések alapján készült. Az egyes adatsorok sokkal több információt hordoznak, ezért tartottuk szükségesnek, hogy közreadjuk. Lehetőséget biztosítva ezzel a velünk együttműködőknek, hogy a saját tevékenységük tükrében elemezzék az adatokat, illetve mélyrehatóbban megvizsgálják azokat az adattáblákat, amelyek a saját munkájukhoz szükségesek. A felmérés mellékletét képezi a válaszadók által feltett kérdések jegyzéke.

Ezt a felmérést a Barangoló Közhasznú Egyesület készítette Végegyháza község kulturális szokásairól és igényeiről.

Ennek a felmérésnek és az eredmények értékelésének teljes egésze vagy egyes részei nonprofit kiadványok készítéséhez szabadon felhasználhatóak, a forrás megjelölésével. Profitérdekelt kiadványok esetében a készítők írásbeli engedélye szükséges.

 

 

Végegyháza, 2008. október 7.

 

Barangoló Közhasznú Egyesület