Ma elkezdődött a Barangoló Bejárós Tábor gyermekeinek kalózkiképzése.

No de kezdjük az elején. Délelőtt először a kalózfelszerelést kellett elkészíteni, hiszen e nélkül nem kalóz a kalóz.

S hogy a népek kellőképpen megrettenjenek, a legfontosabb fegyver, a szablya testreszabása nélkülözhetetlen. Ezért a táborosok „elmentek” a kovácsmesterekhez, Melindához és Dórihoz, hogy a kard pengéjét segítsenek alufóliával beborítani.

A markolat díszítése, színezése ízlés szerint történt. A gyerekek persze rögtön kipróbálták szablyájukat, „fenyegetve” vele gyanútlan táboros társukat.

A fegyver mellett zsákmányok megszerzésére is sor került. Így egy labirintuson keresztül végigmenve egy kincses térképhez lehetett eljutni. Betűrejtvény megfejtésével a kalózkodással összefüggő szavakat lehetett megtalálni. Volt egy kalózos színező is, amelyet mindenki saját elképzelése szerint színezett ki.

S ha már elkészült a fegyver, megszerzésre kerültek a zsákmányok is, a kis kalózok fejére felkerülhetett a kalózkalap is. A jutalom a mai délelőtt végén. Utána kis pihenő következett. Az ebéd és a műsorunk próbája után újabb nagyszabású feladat következett, a kalózhajó „építése”.

Előtte azonban még a finom túrós palacsinta baját is el kellett látni, amit Laci bácsi sütött nekünk. A falatozás után pedig jöhetett a munka dandárja. Az udvaron lévő barangolós zászlónk előlépett vitorlává, és székekből, asztalokból köré építettük a vitorlás hajónkat. Ez nem volt egyszerű feladat, de Laci bácsi hosszas útmutatása alapján azért csak elkészült, s mindenki elfoglalhatta benne a maga helyét. Majd többszöri próbálkozás után újra és újra ki-ki ismét hajóra fel- és leszállt, s mikor már ez mindenkinek sikerült, jöhetett a teljes átváltozás.

Mindenki felvette kalózkalapját, kezébe vette szablyáját, s kirohant a közösségi házból, fel a kalózhajóra. Így hajóztunk ki, büszkén, félelmetesen, hogy minden szárazföldi patkány megijedjen a bb táboros kalózoktól. A holnapi kalózkiképzés után, pénteken elindulhatunk hódító utunkra, rettegjen hát minden végegyházi!!!

Az csak természetes, hogy később a jégkrémünket is itt ettük meg. S véget ért ez a nap is, a holnapi nagy napra készülve, hiszen kalózkiképzésre utazunk a Gellény Birtok kalandparkjába. Onnan még ügyesebben érkezünk majd haza.