1. nap

Július 2-án hétfőn, rutinos tábornyitással kezdődött a napunk a Barangoló Gyűjteményes Házban. Jöttek a táboros „nagy” segítők, Sárközi Enikő, Horváth László, jómagam, a táborosból felnőtt „kis” segítő, Sipos Domi, fogadtuk a gyerekeket, szülőket, reggelit készítettünk, megoldottuk az aktuális feladatokat. S mivel a táborosok nagy része nem először tölti velünk a júliust, kilenc óráig mindenki feltalálta magát, játékot vett elő, elfoglalta magát.

Kilenc óra most is táborgyűlés kezdetét jelentette, melyen a heti programok kerültek szóba, különösen a szerdai papírgyűjtés, mely most is a jégkrémezés és a kirándulás anyagi alapját teremti majd meg. Jól meg kell tehát szervezni, feltérképezni a lelőhelyeket, kiskocsikat szerezni. Majd idén is felfedeztük a gyűjteményes házat, milyen újdonságok érkeztek, illetve a régieket is jó volt újralátni, kézbe venni.

A nagy melegre való tekintettel papírcsákót és legyezőt készítettünk, illetve jöhetett a játék. Hiszen birtokba kellett venni újra a házat, az udvart és a focipályát is. A táborosokat pedig nem kellett félteni, hiszen számtalan módját megtalálták saját maguk és társaik szórakoztatására.

Ami a lényeg, a nagy hőség ellenére egy rossz szó, vita nem hangzott el egész nap, így mindenki megelégedésére a táborosok mindegyike a maximális 10 pontot kapta búcsúzóul kalandlapjába. Én nem is bánnám, ha a táborzárókor, a táborosok versenyében mindenki első helyezett lenne, s nekünk azon kellene törnünk a fejünket, hogyan vegyünk ennyi ajándékot. De addig még sok víz lefolyik a Száraz-éren...