Egy percen múlt hárommilliárd forint sorsa

Tíz-tízmillió forintoktól eshet el több száz cég és önkormányzat, akik tavaly július 23-án nem éjfél után egy perccel adták fel pályázati csomagjukat egy uniós egészségmegőrző program forrásaiért. Az ország egyik legnagyobb pályázatírója szerint diszkrimináció történt, mert a kiírásnak elméletileg senki nem felelhetett volna meg, a pénzt osztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mégis 58 nyertest hirdetett.

A hárommilliárdos keret 80 százaléka bennragadt. Az NFÜ tudott a szabálytalanságról, és magyarázata is van.

Több száz vállalkozás és kistelepülés maradt ugyanis hoppon egy még tavaly nyáron meghirdetett uniós pályázaton. Azt mondják, hogy azért, mert a kiírás egy olyan feltételt is tartalmazott, aminek egyetlen jelentkező sem felelhetett volna meg. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség január utolsó napján mégis eredményt hirdetett, amiből kiderült, hogy 41 önkormányzat és 17 alapítvány összesen több mint 570 millió forintot nyert el.

A sértettek szerint súlyos diszkrimináció történt, ezért magyarázatot követelnek az uniós támogatások magyarországi koordinálásáért felelős NFÜ-től és Orbán Viktor miniszterelnöknek is levelet küldenek.

Egészséges Európa

A tavaly nyári pályázat (TÁMOP-6.1.2-11/1.) célja az volt, hogy az egészséges életmód fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét. A pályázati alap keretéből 3 milliárd forintra kizárólag a tízezer lakosúnál kisebb települések önkormányzatai, bölcsődéi és óvodái, illetve nonprofit szervezetek pályázhattak, míg 2 milliárdot vállalkozások szerezhettek meg munkahelyi egészségmegőrző programjaikra.

Az NFÜ adatai szerint az összesen ötmilliárdos keretre 2557 pályázat érkezett, ebből 698 nyertek legalább egymillió, legfeljebb tízmillió forintot.

A pályázatírásban résztvevő forrásunk, a Goodwill Consulting szerint a vállalkozásoknak szánt résszel kapcsolatban „szembetűnő visszaélés” nem volt, de az önkormányzati rész leosztása elég megdöbbentőre sikeredett.

A határidő szorításában

A pályázatra a kiírás szerint tavaly július 23-tól kezdve lehetett a jelentkezni. A feltételek között külön is szerepelt, hogy sem futárszolgálat, sem gyorspostai csomagküldés nem használható, és a dokumentumokat személyesen sem lehetett leadni. Vagyis egyetlen lehetőségként a hagyományos postai feladás maradt, és az útmutató azt is előírta, hogy a csomagoláson a postai bélyegzőnek jól láthatónak, a dátumnak jól kivehetőnek kell lennie.

A biztosítékot nem is a szigorú feltételek csapták ki, hanem az NFÜ január 31-i eredményhirdetése. Ebben a következő olvasható: „csak a benyújtási időtartam 1. napján (2012. július 23.) beérkezett pályázatok támogatására van lehetőség”, ezen belül a beérkezés sorrendjében, a keretösszeg kimerüléséig osztották a pénzt.

A Goodwill szerint kizárt, hogy azok a pályázók, akik a felsorolt pályázati feltételeket, magyarán a hagyományos postai utat betartották, a határidőn belül le tudták adni az összeállított dokumentációt. Így a pályázatnak elméletileg egyetlen nyertese se kellene legyen. Mégis van.

Egy percen múltak a milliárdok

A pályázat elbírálásában közreműködő (az NFÜ-nek bedolgozó) szervezet, az ESZA Nonprofit Kft. álláspontja szerint nem volt eleve lehetetlen a sikeres pályázás. „A Budapesten 24 órában nyitva tartó postán 2012. július 23-án 00.01-perckor benyújtott pályázatok aznap beérkeztek a közreműködőhöz” – fogalmaztak a Goodwillnek küldött levelükben.

A pályázatíró cég azonban megkereste a Posta központi ügyfélszolgálatát, ahonnan írásban azt a választ kapta, hogy „az elsőbbséggel feladott ajánlott küldemény átlagos átfutási ideje 1-3 munkanap, tehát legkorábban a feladást követő munkanapra tudjuk vállalni a kézbesítését”. Ez július 24-ét jelent, ami a benyújtás utáni nap, még a 00.01-es levélfeladás esetén is.

Tehát a Posta is azt az állítást erősíti, miszerint a pályázati kiírást egyetlen cég vagy önkormányzat sem teljesíthette volna a feltételek betartása mellett – mondják a pénzről lemaradt pályázók.

Hogyan lehettek akkor nyertesek?

A nyertes pályázatok kapcsán két kérdés is felmerül. Az egyik, hogyha gyorspostán, futárszolgálaton keresztül, vagy személyesen adták le a pályázatot, akkor a pályázati feltételek felrúgása miatt miért nem zárták ki őket a programból? Ha viszont ők is a hagyományos postai utat választották (akár elsőbbségi feladással), akkor aznap nem érkezhetett be a küldeményük a közreműködő szervezethez, így kérdéses, hogy hogyan kaphatták meg mégis a megpályázott pénzt?

Az NFÜ-adatbázisa szerint a 41 nyertes önkormányzatból 36 pályázó nyerte el a maximális 10 000 000 forintot, például Bercel, Bükkábrány, Géberjén, Makkoshotyka, Kondó, Mezőnyárád, Olaszliszka, Pálháza, Parád és Solt. A nyertesek között önkormányzati intézmények is vannak, például a sátoraljaújhelyi egyesített szociális intézmény, a mezőkövesdi önkormányzat rendelőintézete, és két tapolcai óvoda is. Még ha elvileg működne is a nonstop postán éjfél után egy perccel feladott, és aznap kézbesített pályázat rendszere – ami a postavállalat szerint ugyebár nem is működik –, akkor is kétségesnek tűnik, hogy például Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vagy Szabolcsból, a határ közelében lévő kistelepülésekről valakik csak ezért a fővárosba utaztak volna.

Az önkormányzatok mellett a nyertesek között 17 alapítvány is van (ebből a maximálisan lehívható 10 millió forintot 16 pályázó kapta meg), például az egri Művelt Ifjúságért Alapítvány, a Telkibánya Lakosságáért Alapítvány, a debreceni "Gyermekszemmel 2000" Alapítvány és a miskolci Éden Alapítvány.

Az eredeti pályázati kiírásból az is kiderül, hogy a 3 milliárdos keretösszegből a kiíró eredetileg 300-350 pályázatot akart támogatni. Ehhez képest viszont csak 58 pályázó kapott pénzt, közülük 52-en a maximális összeget, és a többiek is alig kevesebbet. A rendelkezésre álló 3 milliárdból tehát nem egészen 580 millió forintot osztottak szét, pedig ennek a pénzek még több, mint az ötszörösét el lehetett volna kötni.

A "pályázóbarát" megoldás

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, ahol lényegében elismerték, hogy szabálytalanul jártak el. "Való igaz, a pályázati útmutatóban leírtak szerint kizáró ok lett volna a gyorspostai kézbesítés, ugyanakkor pályázóbarát módon szerettünk volna eljárni, így az első napon beérkezett és támogatható pályázatok révén biztosítottuk, hogy egyáltalán legyen olyan pályázó, aki támogatásban részesülhet."

A szabálytalanságot azzal védik, hogy a könnyített elbírálású pályázatok (amilyen ez is volt) szabályai szerint "az azonos napon beérkezett pályázatokat egy időben beérkezettnek kell tekinteni, és támogatásuk csak akkor lehetséges, ha az adott nap valamennyi, formailag megfelelő pályázatának támogatására rendelkezésre áll elegendő forrás. Tekintve, hogy a második napon beérkezett és támogatható pályázatok forrásigénye jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló keretet, ezek a pályázatok sajnálatos módon már nem részesülhettek támogatásban".

Az tehát, hogy legyen nyertes, felülírta a szabályosságot, így pontosan azok a pályázók juthattak pénzhez, akiket eleve ki kellett volna zárni a szabálytalankodás miatt. Ha viszont őket kizárják, akkor a pályázat második napján beérkezett összes igényt be kellett volna fogadni. Ez pedig már jócskán meghaladta volna a pénzügyi keretet (az NFÜ szerint második napon beérkezett pályázatok forrásigénye 7,9 milliárd forint volt), tehát az egész pályáztatás érvénytelenül zárult volna.

Így született végül ez a megoldás, hogy legalább a keretösszeg egy része elkölthető legyen. Az NFÜ most azt mondja, hogy az Irányító Hatóság javasolta a keret megemelését, így, ha lesz ilyen döntés, akkor újra lehetne pályázni.

Az eljárás (az alacsony keretösszeg, a futárposta kizárása, végül a szabálytalan elbírálás) azért is furcsa, mert a határozottan kimondott politikai cél az uniós támogatások lehívásának felpörgetése, ami ezekkel a nem túl átlátható és "pályázóbarát" módszerekkel nehezen tűnik kivitelezhetőnek. Köztudott, hogy a kifizetésekkel nem állunk jól és ezzel a kormány sem elégedett, mert félő, hogy sok uniós forrást nem tudunk lehívni. A 2007-2013-as EU-költségvetési időszak pályázatbefogadási-szakaszából már csak szűk 11 hónap van hátra, és még több ezer milliárd forint szétosztásra vár.

Orbánig mennek

A Goodwill közölte, hogy az ügy kapcsán levelet küld többek között a kormányfőnek, Lázár János államtitkárnak, a Nemzeti Fejlesztési Miniszternek, az NFÜ-elnök Petykó Zoltánnak és a pályáztatásban közreműködő ESZA Kft.-nek is.

Szerintük „azon önkormányzatok, akik a pályázati útmutatóban foglaltakat maradéktalanul betartva, szabályosan jártak el, támogatásban nem részesülhettek, és ez a tény súlyosan aggályos és diszkriminatív. Ellenkezik továbbá a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésével, miszerint: «A lebonyolításban érintett szervezet által lefolytatott eljárásokban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani»."

A Goodwill felhívására több hoppon maradt pályázó tiltakozó akcióba kezdett, és a döntéshozatali eljárás felülvizsgálatát kéri. A tiltakozáshoz csatlakozik többek között a Rektor Oktatóközpont, a Net Humán Alapítvány, a Nők az egészségért, a Herman Ottó Természetvédő kör, továbbá Borsodivánka, Jászboldogháza és Perkupa községek önkormányzatai is.

forrás: index.hu