A Barangoló Közhasznú Egyesület nyolc éven keresztül majálisozott Végegyházán, e hagyomány idén megszakad. A Végegyházi Majális egész napos rendezvényének története elevenedik meg az alábbi sorokban.

A történet még a Barangoló megalakulása előtt, 2007. május 1-jén kezdődött. Ekkor döntöttünk úgy, hogy Ki Mit Tud vetélkedőt rendezünk, s ezzel egy időben a Szülőföldem, Végegyháza alkotói kiállítással is várjuk a vendégeket. Nagyon készültünk az ünnepi rendezvényre, körbejártuk a helyi boltokat, ismerősöket, s az általuk felajánlott ajándékokat egy-egy emléklap kíséretében előkészítettük, hogy minden előadót és alkotót meg tudjunk ajándékozni. A végegyházi kötődést templomunk épületének rajzolata szimbolizálta a színpad függönyén /később ez lett a Barangoló KHE logója/.

A művelődési ház megtelt, a műsor gazdag és színes volt. Húsz produkciót nézhetett, hallgathatott meg a közönség, volt szavalat, énekszám, hangszeres zene, tánc, elsősorban a fiatalok mutatták meg, mit tudnak. A kiállítás is szemet gyönyörködtető volt. Sokféle alkotással készültek a végegyháziak: rajzok, festmények, origami, fafaragás, gyurma makett, terméskép, gyöngyfűzés, csipke, hímzés, versek, esszé töltötte meg a klubtermet. Az alkotók, a fellépők, a közönség nagyon lelkes volt, örömmel üdvözölték kezdeményezésünket, a vendégkönyvben leírtak is megörökítették, hogy várták a folytatást.

A jól sikerült rendezvény alapozta meg a Barangoló Közhasznú Egyesület megalakulását követően a Végegyházi Majálist, amelyet már egész naposra terveztünk 2008-ban. A Ki Mit Tud? vetélkedő és a Szülőföldem, Végegyháza alkotói pályázat központi szerepet játszott, s e mellett sok meglepetést is terveztünk.  Zenés ébresztővel kezdtünk faluszerte, hogy mindenki figyelmét felhívjuk, érdemes velünk majálisozni.

 A délelőtt a kitelepedésé volt, „Ezek vagyunk mi” címmel a helyi civil szervezeteket kértük meg, jöjjenek el a ligetbe, mutatkozzanak be. E mellett volt kézműves foglalkoztató, egészségügyi mérés, asztalitenisz körbeforgó, schnell-sakk, aszfaltrajzverseny, sörivó-verseny, kirakodóvásár, kiállítás. A délelőttöt még egy koncerttel is feldobtuk. A fiatalok focibajnokságát is bevontuk a programba, s a meccsek végén nyilvános eredményhirdetést is rendeztünk, sőt még az oklevelek elkészítése mellett kupát is adtunk a győztes csapatnak. Délben pedig a májusfamászás, amelyre akkor is és a későbbiekben is elsősorban a gyerekek vállalkoztak, s utána gondoskodtunk önkénteseinkről is, akiknek helyben főztünk bográcsban. Délután a Ki Mit Tud? erejéig bevonultunk a művelődési házba, de a majális estig folytatódott utána is: volt autentikus népzene, rock-koncert, sötétedéskor a fáklyás felvonulás, tombolasorsolás és a végén utcabál. Nagyon sokan segítettek ennek a napnak a lebonyolításában, amely családiassá tette egész napos rendezvényünket. Ez végig jellemző volt a Végegyházi Majális történetében, hiszen általában igen kevés pénzből kellett kigazdálkodnunk egyesületünk egyik legnagyobb rendezvényének költségét. Együtt ünnepeltünk, ez a nap mindenki számára örömet okozott, aki kilátogatott a ligetbe, hiszen senki számára nem rótt kötelezettséget, de egy emlékezetes nappal lett mindenki gazdagabb.

A következő évek majálisainak programja hasonló volt az elsőhöz, de mindig alkalmazkodtunk a lehetőségekhez, illetve az igényekhez.

Így 2009-ben a délelőtti program kerékpáros bemutatóval, lovagoltatással és lövészversennyel bővült, a májusfamászás után kötélhúzással mérhették össze szülők és gyerekek, papák és mamák az erejüket, délután még karaokee is volt és még több könnyűzenei műsor, mely egészen éjfélig szórakoztatta a végegyháziakat. Sok fiatal is segített ezen a majálison, a Katakomba Ifjúsági Klubunk tagjaként.

2010-ben a hagyományos programok mellett igyekeztünk új elemekkel bővíteni a kínálatot. Így találkozhattak a nézők munkakutya-bemutatóval és motoros ügyességi bemutatóval is, ráadásul csacsifogat fuvarozta a gyerekeket a liget körül. Palacsinta partit is rendeztünk a májusfamászás után, hiszen több száz palacsinta készült a fiatalabb korosztály legnagyobb örömére.

Mindeddig nagyon kedvezett nekünk az időjárás, nem így 2011-ben, amikor délelőtt még csak szivárgott, délután viszont már esett az eső. Pedig ebben az évben igazán jó programokat sikerült szervezni, akik végig kitartottak, tanúsíthatják. Délelőtt egészségnapi kóstolók tették élvezetesebbé a napot, a Barangoló Íjász Klub íjászbemutatójával is bővültünk, a kézműveskedés mellett halacskák kifogására is lehetett vállalkozni, és rögtönzött együtt éneklésre is hívtuk a kitartóbb látogatókat a ligetben. Délutánra persze végleg beköltöztünk a művelődési házba, ahol nagyon jó könnyűzenei előadások, koncertek szórakoztatták az eső miatt gyér közönséget.

A következő évben már napsütéssel folytatódtak a Végegyházi Majális hagyományos programjai. A délelőtt meglepetése a liget mellé érkező tűzoltóautó volt, amelynek belsejét felfedezhették a gyerekek. Ez a majális már teljesen szabadtéri volt, hiszen a Ki Mit Tud? vetélkedőt is a kinti színpadon rendeztük meg, amelyen többek között a Barangoló Százlábú Tánc-csoport is nagy sikerrel mutatkozott be.

2013-ban Önkéntes Majálissá változtunk át, Legyél Te is Önként-S! programunkhoz igazodva. Az önkéntesség fontosságára kiállítással, totóval, rejtvénnyel is felhívtuk a figyelmet, de tulajdonképpen az egész napos rendezvény mindig is élő példája volt az önkéntességnek. Ettől az évtől kezdve ugrálóvár és ügyességi játékok is várták a gyerekeket, bővítve a gyerekprogramokat. E mellett még kerékpáros ügyességi vetélkedő, taekwon-do bemutató és szokás szerint könnyűzenei előadások is szórakoztatták délután a közönséget.

A 2014. elején eldöntöttük, hogy a majális helyszíne a Barangoló Közösségi Ház udvara lesz. Ez viszont nagyobb előkészület követelt, többek között egy színpad építését, mely betonból készült önkéntes munkával, illeszkedve az épület dizájnjához. Az udvart, az épületet is alaposan fel kellett készíteni a vendégsereg fogadására. S hogy népes tábor jöjjön el az új helyszínre, arról a mazsorett felvonulás gondoskodott, a fúvósok kíséretében. A „hetedik” így igazi barangolós majálisra sikeredett, melynek középpontjában az egészség állt, a Barangolások az Egészség Földjén pályázatunkhoz igazodva. Az új helyszín családiassá tette egész napos rendezvényünket, melyet a kiadós délutáni zápor sem tudott megzavarni.

S így értünk el a 2015. évhez. A megszokott tevékenységek sorából ekkor került ki a Ki Mit Tud? és a Szülőföldem, Végegyháza kiállítás. Mivel egyre kevesebb jelentkező akadt, ebben az évben már nem hirdettük meg e versenyeket. Kiállítás azonban így is volt, hímző szakkörünk szépségeit mutattuk be ünnepélyes keretek között. Volt még csillámtetoválás, kötélhúzó-verseny, részeges szemüveg, karaoke, unatkozni nem lehetett. Az eső pedig csak a majális végén kezdett el esni.

 „Régi idők hagyományát élesztette fel egyesületünk nyolc évvel ezelőtt, s azóta is hagyományosan május első napján a szeszélyes tavasz vidám együtt ünneplésére invitáljuk a végegyházi és környékbeli látogatóinkat.”-írtam a tavalyi majálisról írott cikkben…

Az idei Végegyházi Majális szervezése is megtörtént, minden készen állt az egész napos rendezvény programjainak megvalósulásához. Április első felében jutottak el az első mende-mondák hozzánk, hogy május 1-jén már tervez programokat az önkormányzat a focipályán, amiknek nem sok hitelt adtunk, hiszen Végegyháza község 2016. évi rendezvénynaptára összeállításakor a Községi Önkormányzat nem jelezte, hogy majálist kíván rendezni. Természetesen felhívtam polgármester urat, aki egy hét után tájékoztatott arról, hogy valóban terveznek aznap délután egy három órás retro-majálist, de ez a mi rendezvényünket nem zavarja. Nos, akkor is ezt mondtam, most sem írhatok mást, a rendezvényszervezésről mások az elképzeléseink. Egy ilyen kis település, mint Végegyháza, nem bírja el, hogy egy időben két majális legyen, főként, ha mi nem tudunk és nem is akarunk vetélkedni az anyagi erőforrások bevetésével. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy két héttel a Végegyházi Majális megrendezése előtt mindenkit le tudtunk mondani, így talán mindenkinek volt lehetősége máshová elmenni, fellépni, szolgáltatni, aki akart.

A barangolós majális története tehát itt véget ér, de a sok-sok emlék, emlékezetes pillanat megmarad. Nem csak a programok megvalósulása, a műsorszámok sikere, a beszélgetések a résztvevőkkel és a fellépőkkel! A majálisos készülődés, a szervezés, a kitelepedés, a pakolás, a színpadkép kialakítása, vagy akár a majális utáni hagyományos szemétszedés a ligetben, s a közben együtt töltött idő is maradandó élmény volt.

Amikor e cikk megírására készültem, elővettem a régi vendégkönyveket, cikkeket, képeket, amelyek sorra felidéztek egy-egy elfeledett emléket, jót és akár rosszat is, amely nyilván az idő hatására szebbé varázsolódott. A közös munkánk alatt megvalósuló majális sokunk számára a megelégedettség érzését hagyta maga után. S ez a mi nyereségünk, amit senki nem vehet el tőlünk.

A cikk írása során szándékosan nem írtam neveket, hiszen ha egyet is leírok, mindenkiét meg kellene említenem. De ez lehetetlen! Hiszen több százan segítettek, léptek fel, támogattak bennünket a Végegyházi Majális megrendezése során, a nyolc év alatt. Ezúton is, még egyszer köszönetet mondok érte.

Ha a majális ki is került a Barangoló Közhasznú Egyesület rendezvénynaptárából, maradt még jó néhány, melyre ezután is szeretettel várunk mindenkit, gyerekeket és felnőtteket egyaránt, továbbra is tiszteljenek meg bennünket.

Horváth Judit