Nemzeti összetartozás napja

A nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Ennek alkalmából a végegyházi általános iskola tanulóinak Lipták Zsoltné történelem tanár tartott megemlékezést.

Ma 90 éve, hogy 1920. június 4-én az I. világháborút lezáró Párizs környéki békék egyikét alkotó trianoni békediktátum aláírásra került.

A szerződés - mely büntetés volt hazánknak, az I. világháborúban végrehajtott tevékenysége miatt – pontosan, pontokba szedve írta elő a végrehajtandó feladatokat. A békediktátum értelmében hazánk területének kétharmadát elcsatolták, a hadsereg létszámát 35.000 főben maximálták és megtiltották a légierő és nehézfegyverek tartását, valamint jóvátétel megfizetésére kényszerítették.

A békediktátum aláírása a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon kastélyban, hazai idő szerint 16.32 perckor történt. Az akkori magyar kormányból senki sem akarta aláírni, így végül két politikailag súlytalan kormánytagra hárult ez a szomorú feladat.

A szerződés egy részlete így hangzik: A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraink az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.

A történelmi hűséghez hozzátartozik, hogy Magyarország nem akart belépni az I. világháborúba. Hazánk akkori miniszterelnöke, Tisza István próbálta lebeszélni Ferenc József császárt a hadba lépésről, sajnos sikertelenül. Történelmi tény továbbá, hogy Magyarország a területi elcsatolások miatt az I. világháború legnagyobb vesztese.

Nekünk és a jövő nemzedékeinek az a feladatunk, hogy soha ne feledjük, így a trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés.

Lipták Zsoltné