Újra „Barangolt a Mikulás” Végegyházán
2010. december 5-én, vasárnap sötétedéskor ismét útjára indult a Barangoló Közhasznú Egyesület Mikulása, hogy megajándékozza a végegyházi gyerekeket.
E jeles napot egy éves gyűjtő munka előzte meg, hiszen a tavalyi akciót követően máris kezdtük gyűjteni az újabb játékokat. Adakozóból pedig most sem volt hiány! Hagyományainkhoz híven, november elején tettük közzé plakátjainkat, melyben felhívtuk a figyelmet, hogy Mikulásunk szeretne azoknak a kisgyerekeknek ajándékkal kedveskedni, akikhez szerényebb zsákkal érkezett eddig a Télapó. Hogy az idei évben kövérebb legyen Mikulásuk zsákja, kértük a végegyháziak segítségét! Sok családban rejtőzködnek a szekrények mélyén megunt, félretett játékok, könyvek, ajándéktárgyak. De nem csak helyiek, hanem más településekről érkezett felajánlások is érkeztek, remélhetőleg nagy örömet szerezve a gyerekeknek. Ezúton is szeretném mindannyiuknak megköszönni az önzetlen segítséget.
December 3-án délután a Gyűjteményes Házban gyűltünk össze, a régiségek mellett üde színfoltot jelentettek a színes gyermekjátékok. Először a játékok csoportosításával kezdtük munkánkat, majd a még üres zacskókra tettük rá a névkártyákat, s kezdődhetett a válogatás. Minden évben érdekes feladat számunkra, kinek mit csomagoljunk, minek örülnének leginkább a gyerekek. Nagy felelősség ez, hiszen nem csak az fontos számunkra, hogy ajándékokat vigyünk ki, hanem az is, hogy aki kapja, annak nagy örömet okozzon a Mikulás. Ebben az évben sok ajándék gyűlt össze, de a megajándékozandók listája is igen hosszú lett.
A 2010-es évben 109 gyermekhez készültünk, összesen 41 helyre. Nem csoda tehát, hogy a „barangolós mikulásgyárban” több óra munkálkodásba került, mire a kész csomagok utcák szerint dobozokba kerülve várták az indulást.
Kis pihenő után végre elérkezett a vasárnap, december 5-e. A Barangoló Gyűjteményes Ház elé megérkezett Andrej Attila autója, Mikulásunk „rénszarvas húzta szánja”, melybe minden doboz belefért, s kezdődhetett a mikulásjárás. Ebben az évben Mikulásunk, Gyebnár Tibor mellett Androvicz Edina krampuszkodott, s házról házra járva vittük a várva-várt mikulás ajándékot.
A gyerekek pedig – szüleikkel együtt - nagyon készültek, ki verssel, ki énekkel, ki pedig furulyaszóval köszönte meg az ajándékot. Egyben úgy gondolom minden meglátogatott ház egyforma volt, a gyerekek mosolyogtak, s izgatottan bontogatták a csomagjaikat. S bár ezt csak a Mikulás és a krampusz láthatta, de mindenki szívét melegség töltheti el, aki a tömött csomagok létrehozásának részese volt. A több mint három órás mikulás túránk során pedig jó néhány történetet hallhattunk, milyen aranyosak voltak a gyerekek. És bizonyára nagyon jók is, hiszen virgácsot senki sem kapott, s a krampusz favillájától sem ijedt meg senki. Mikulásunk most egy évig pihen, de jövőre újra útra kel majd.
- HJ -