Környezet- és természetvédelmi állapot felmérése

Végegyháza község lakosságának körében

2010. 10. 26. - 11. 11.

Készült

a Barangoló Közhasznú Egyesület

hosszútávú környezetvédelmi programjának elkészítéséhez.

A felmérés célja:

A felmérés legfontosabb célja a lakosság környezeti közérzetének a felmérése, a közösség tagjainak az igényeit is szerettük volna megismerni. Igyekeztünk megtalálni azokat a problémákat, amiket a lakosság súlyosnak tart, amelyeknek a megoldása az itt lakók közérzetét javíthatja. Feltártuk azokat a témaköröket, amelyek megoldásához leginkább számíthatunk a községben élők segítségére és támogatására. Megismerhettük azokat a problémaköröket, amelyeknek a megoldásához és kezeléséhez szemléletformálásra illetve felvilágosításra van szükség. Tükröt tarthatunk a döntéshozók elé: mi az, amit elfogad, mi az, amit elutasít vagy közömbösen fogad a közösség. A konkrét javaslatok lehetőséget adnak gyors és hatékony környezetvédelmi tevékenységre és segítik a rövidtávú stratégiánk kidolgozását.

Végegyháza község legfontosabb jellemzői

A községünk jellemzői:

 Végegyháza község Dél-Békésben, a Mezőkovácsházi Kistérségben, Mezőkovácsháza és Mezőhegyes között található. A község hétköznap napközben megfelelő busz és vonatközlekedéssel rendelkezik, hétvégén inkább csak a vasúti közlekedés számottevő. A lakosság jelentős része rendelkezik gépkocsival, és gyakorlatilag minden háztartásban található kerékpár. A település úthálózata jónak mondható, az összes út hossza 15  km , ennek 66  %-a aszfaltborítású /10 km/, a pormentesített utak állapota megfelelő. A községben az alapközművek, a villany, a víz és a gáz elérhető, szinte minden háztartásban van alapközmű, csatorna a házak 30  % -ában található /220 bekötés/. A településen 720 ház van, ebből üresen áll kb. a házak 20%-a, azaz kb. 140 porta. A településen kábel-tv elérhető egy szolgáltatón illetve az országos szolgáltatókon / UPC, Digi tv / keresztül. A helyi kábel tv szolgáltató árai nem magasak, a szolgáltatás színvonala megfelelő. Széles sávú internet szolgáltatást két vállalkozás nyújt a faluban, váltakozó minőségben. Optikai kábel hálózat kiépítése folyamatban. Vezetékes telefon van, de a mobil telefonok elterjedése miatt egyre csökkenő számban.

Gazdasági körülmények:  

A településen nagy létszámot foglalkoztató üzem nincs, két kisebb ipari jellegű vállalkozás található a községben. A legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat és intézményei.  A fő profil a mezőgazdaság, a községben 300 őstermelő van.

A községben 15 egyéni vállalkozó működik. A faluban 5 élelmiszer és 1 vegyes profilú kereskedelmi egység található. Egy pizzéria van, itt lehetőség van étkezésre is, és 5 italbolt működik. A foglalkoztatottak száma a községben rendkívül alacsony, sok a munkanélküli, különböző jogcímeken, szociális segélyezésben 165 fő részesül. A településen egy pénzintézet van, a Takarékszövetkezet, valamint a postán is intézhetők pénzügyek.

Közigazgatás, egészségügy:

A településen polgármesteri hivatal működik, társadalmi megbízatású polgármester, társadalmi megbízatású alpolgármester és 5 képviselő alkotja a testületet. Főállású szakképzett jegyző vezeti a hivatalt. A hivatal 4 fő ügyintézőt alkalmaz. A községben 1 fő körzeti megbízott teljesít szolgálatot. Falugazdász működik heti egy alkalommal.  A háziorvosi ellátást egy körzeti orvos és két asszisztens látja el. A községben heti két alkalommal rendel fogorvos, aki az iskolafogászatot is ellátja. Van védőnő és van gyógyszertár is minden hétköznap. A Gyermekjóléti Szolgálat heti egy alkalommal megtalálható szolgáltatásai igénybe vehetőek. Az idősek szociális alapellátását, nappali és ügyeleti otthon gondozását a ADA Gondozó Nonprofit Kft végzi 7 alkalmazottal. 50 klubtag, 27 házi gondozott ellátását végzik. Szakellátásra a szomszédos Mezőkovácsházára vagy a környező kórházakba járnak a lakosok.

Közoktatás, kultúra 

A községben működik óvoda, 4 óvónő és 2 dada foglalkozik az 51 óvodással.

Az iskolában 13 pedagógus oktatja a 101 tanulót, minden évfolyamon egy osztály működik. Az oktatás négy épületben folyik: a felső tagozat a központi iskolában, az alsó tagozat a Művelődési Házban és a Bucsek iskolában tanul, testnevelés órákra pedig a tornatermet használják. A központi iskolában 17 számítógép áll a gyerekek rendelkezésére. A számítástechnika oktatása csoportbontásban folyik.

A községi könyvtárnak 258 beiratkozott tagja van, 9163 könyvvel áll az olvasni vágyók rendelkezésére, itt található 2 számítógéppel az e-magyarország pont is. A Kék Lagúna pizzériában 7 számítógépen érhető el a világháló.

A Községi Önkormányzat megjelentet egy időszaki újságot, Végegyházi Hírmondó címmel 700 példányban.

Civil szervezetek, pártok, önszerveződő közösségek:  

A faluban hat civil szervezet működik: az Általános Mentők Alapítvány, Barangoló Közhasznú Egyesület, Civil Társadalom Fejlődéséért Közhasznú Egyesület, Végegyházi Sporthorgász Egyesület, Végegyházi Vagyonvédelmi Polgárőr Egyesület KHSZ, és a Végegyházáért Közhasznú Alapítvány. Két országos szervezetnek van helyi csoportja, a Vöröskeresztnek és a Mozgáskorlátozottak Egyesületének. A községben egy pártnak van helyi szervezete, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek. Önszerveződő közösségek: a két nyugdíjas klub, az Alkony Nyugdíjas Klub és az Ezüstfenyők Nyugdíjas Pedagógus Klub és egy sportszakosztály, az Asztalitenisz sportkör működik.

A vizsgálat körülményei és módja

A felmérés körülményei:

A felmérés 2010. október 26. és november 11. között zajlott Végegyháza községben, önkéntes válaszadók megkérdezésével. A válaszadók a község lakosságának a tíz százalékát teszik ki, különböző korcsoportokból és mindkét nemből. A megkérdezett 149 fő iskolai végzettsége is természetesen különböző, de ez ennek a felmérésnek a keretében nem olyan lényeges. A környezeti állapot felmérése alapjául már más településeken is használt kérdőíveket használtunk, a helyi sajátosságok figyelembevételével. Az adatok a népesség 10%-ának válaszai alapján megközelítőleg a lakosság korosztályi megoszlásának megfelelő százalékában lettek kiértékelve. Így a kapott eredmények megközelítőleg a valós képet tükrözik, az elfogadható hibahatáron belül.

 A válaszadók otthon, egyedül tölthették ki a kérdőíveket, névtelenül, csak az életkort, a nemet és az iskolai végzettséget kértük a személyes adatokból. A kérdőív bármely kérdésére a választ meg lehetett tagadni, a kérdőívben lehetőség volt anonim kérdés, illetve vélemény közlésére is.

 

Végegyháza község környezeti állapota

Végegyháza község környezeti állapotával kapcsolatban mi az ön véleménye? Kérjük, osztályozza az alábbi tényezőket Végegyházán:

- iskolai osztályzat szerint /1-5-ig /, s azt, hogy változott-e az elmúlt 3-4 évben!

Ezen a kombinált kérdéssoron nem csak a környezeti állapotra kérdeztünk, hanem a javulásra, illetve a romlásra vagy a változatlanságra is. A kérdéssor elemzése megmutathatja azt is, hogy az elmúlt időszak tevékenységei eljutottak-e a lakossághoz illetve, hogyan érzékelik azt.

„Zöldterületek, parkok, tisztaságuk, növényzetük” - ez a kérdés gyakorlatilag egyértelmű lakossági elégedettséget mutat, hiszen a javulás mellett kétszer annyian voksoltak, mint a másik két lehetőség mellett összesen. A községre mindig jellemző volt, hogy a közterületek rendben voltak tartva, a jelenlegi közmunka konstrukció is ennek kedvez. A közmunkások egyik alapfeladata településünkön a közterületek rendben tartása. Ez a tevékenység egyértelmű lakossági elismerést és támogatást hoz.

„Utcák tisztasága, utak, járdák” - az utak és járdák tisztaságával alapvetően elégedett a lakosság, és inkább javulni vélik. A közmunkaprogram ezen a problémán is kedvezően javít.

„Levegő minősége” - a megkérdezettek megfelelőnek és jónak találják a levegő minőségét községünkben. Tulajdonképpen ez abszolút érthető, hiszen jelentős ipari tevékenység már régóta nincs a környékünkön, a szálló por pedig vidéken elfogadottabb, mint a városokban. A helyzet valóban évek óta változatlan, romlást csak rajtunk kívül álló problémák okozhatnak.

„Gépjármű, vasúti forgalmi eredetű zaj” - gyakorlatilag ennél a kérdésnél is megfelelő és változatlan eredmény a domináns. A vasúti illetve közúti forgalom szinte évek óta állandó mértékű és a vidékünkön a mezőgazdasági gépek forgalma megszokott és elfogadott.

„Szórakoztató, vendéglátó tevékenységből eredő zaj” - a probléma nem jelentkezik a községben, hiszen a vendéglátóhelyek korán zárnak, éjszakai szórakozóhely nincs. A szórakozni vágyók a környező városokba járnak éjszakai életet élni. Ha a községben eseti éjszakai rendezvény van, akkor a lakosság javarészt résztvevője a rendezvénynek, ezért sem érzékeli problémaként.

„Szemétszállítás /gyakoriság, kukák telítettsége stb./” - a hulladékkezelő szolgáltatását jól megfeleltnek értékeli a lakosság, a színvonalat folyamatosnak, illetve enyhén javulónak ítélik. Az enyhe javulásban közrejátszhat az utóbbi időkben hirdetett lomtalanítás és elektronikus hulladékgyűjtés szervezése, illetve az abban való részvétel.

„Illegális szemétlerakás” - a válaszadók közepesen rossznak ítélték a helyzetet, ráadásul nem észleltek változást, illetve inkább romlást tapasztaltak. Érdekes az eredmény, hiszen 2008 óta közel tíz állandó illegális hulladéklerakót számoltunk fel az akcióink során, együttműködve az önkormányzattal, a civil szervezetekkel, a hulladék-kezelővel és a lakossággal. A község közvetlen környezetében nem is tudunk illegális lerakóhelyről, inkább a szórvány szemét a gyakori, illetve némi, de nem tragikus mennyiségű mezőgazdasági hulladék /fólia, műanyag zsák stb./. Jelentősebb probléma a dögök kidobása az utak mellé. Sajnos ez csak kis mértékben csökkent.

„Allergiát okozó növények (köz- és külterület, telkek)” - a válaszadók megítélése szerint a helyzet rossz, és az utóbbi időben inkább romlott. Ez a válaszadás ellentmondani látszik annak, hogy a közterületek karbantartásával nagyrészt elégedettek. Így vagy a magánházak elhanyagolt udvara, vagy a külterületi gazos területek, vagy a média hatása az, amiért ilyen rossznak ítélik a helyzetet. A legvalószínűbb, hogy a három ok együttes hatása, és az allergiát okozó növények (főleg a parlagfű) agresszív terjedése vezetett erre az eredményre. A válaszadás annyiban is szubjektív, hogy akinek a családjában van allergiás, vagy önmaga az, annak egy tő parlagfű is sok, akit ez a probléma nem érint, azt egy kisebb rét sem zavarja.

„Területek rendezetlensége” - egyértelműen rossznak ítélik meg a helyzetet, és a tendenciát is romlónak értékelik. Itt a fő ok egyértelműen az elhagyott, lelakott, romos házakban keresendő. A község belterületén lévő elhanyagolt magántelkek és házromok állandó gondot jelentenek. A rendezetlen tulajdonviszonyok ellenére ezt a problémát valamilyen módon, akár társadalmi összefogásban is kezelni kell, mert a lakosság hangulatát negatívan befolyásolja.

„Utak, utcák, egyéb területek csapadékvíz elvezetése” - itt a válaszadók gyakorlatilag a közepesnél kicsit jobb körülményeket jeleztek, és úgy értékelték, hogy a helyzet több éve változatlan. A belterületen nem jellemző a csapadékvíz felgyülemlése, a külterületi csapadékvíz elvezetés helyi szinten valószínűleg nem kezelhető.

„Állattartás problémái” - a válaszadók gyakorlatilag rossznak értékelték az állattartás helyzetét községünkben, és elég egyértelműen jelezték, úgy gondolják, hogy a helyzet romlott. Ez a gond azonban túlmutat a környezetvédelmi problémán, megoldása sem várható kizárólag a környezetvédőktől. Olyan szintű hatósági és szakhatósági összefogásra van szükség, amely akár országos szinten rendezi ennek a problémakörnek minden együtthatóját.

„Épületek megjelenése, gondozottsága” - ennél a kérdéskörnél egyértelmű, hogy közepes szintűnek gondolják a faluban lévő lakott lakóházak állapotát, és tulajdonképpen leginkább a változatlan minőségű megjelenést választották. A kiegyensúlyozott eredmény azt mutatja, hogy a válaszadók saját, közvetlen környezetük alapján ítélték meg a kérdést.

„Természeti értékek, tájkép állapota” - az itt mutatkozó eredmények azt bizonyítják, hogy a válaszadók megítélése szerint a természeti értékek állapota inkább jónak mondható, és a tendencia is lassú javulást mutat. Ez azoknak a szervezeteknek is dicséret, akik már évek óta munkálkodnak községünk környezetének szépítésében.

„Külterületi belvízelvezető csatornák állapota” - erre a kérdésre közepes minősítés mellett a változatlan helyzetre voksoltak leginkább a válaszadók, ami a valós helyzetet tükrözi, hiszen újabb területek nem kerültek belvíz alá, de a régi belvizes területek sem mentesültek alóla.

„Szennyvízkezelés minősége” - a szennyvízkezelés minőségét közepesnek és változatlannak ítélik meg a lakosok, ami érthető, hiszen a szennyvízhálózat nem bővült, a szolgáltatás minősége nem változott az utóbbi időszakban.

„Ivóvízellátás minősége” az ivóvíz minőségét a közepesnél jobbnak ítélik a válaszadók, a szolgáltatás minőségét változatlannak tartják.

„A felszín alatti vizek minősége” - inkább jónak minősítette a lakosság, és a helyzetet változatlannak ítélte meg, ami érthető, hiszen ipari termelés a környéken nincsen, a mezőgazdaság nem befolyásolja a vizek minőségét. Számos háznál fúrt kutat is használnak, ezzel kapcsolatos problémákról nem tudunk.

„Utak, járdák műszaki állapota” - a megkérdezettek erősen megosztottak a kérdéssel kapcsolatban, leginkább a közepes minőség dominál. Azonban legnagyobb arányban úgy érzik romlott, legjobb esetben változatlan a járdák minősége. Természetesen a válaszadást nagyban befolyásolhatja a közvetlen környezetükben található utak, járdák minősége. Mindenképp megfontolandó egy járda-felújítási program szervezése.

„Kerékpározási lehetőségek” - ebben a kérdésben a válaszadók változatlan körülményeket tapasztalnak, és a kerékpározási lehetőségeket közepesnek értékelik. Ennek oka lehet, hogy községünkben nincs kerékpárút, de ennek kialakítását a forgalom nem is indokolja. Települések közötti összefogással nagyon jó lenne egy Végegyháza-Mezőkovácsháza közötti kerékpárút létrehozása, de a jelenlegi helyzetben ez leginkább a vágyálom kategóriájába tartozik.

„Környezeti nevelés, oktatás - helyzetét jónak ítélik a végegyháziak, és úgy érzik, hogy az utóbbi időben javult a helyzet. Ebben a javuló tendenciában reményeink szerint a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek munkájának is van szerepe.

„Tájékoztatás a környezetvédelemről” - erre a kérdésre csaknem azonos választ adtak a megkérdezettek, mint az előzőre. Ez is bizonyítja, hogy a civil szervezetek eddigi környezetvédelmi tájékoztató munkája nem volt hiábavaló. Hiszen községünkben is, akár országos szinten, ezek a szervezetek vállalják fel ezt a tevékenységet.

„Utak, utcák fasorainak állapota” - a válaszadók itt is jónak ítélték a helyzetet, amely inkább javuló tendenciát mutat, de nem mehetünk el szó nélkül a mellett, hogy az utóbbi időszakban sok fát kivágtak községünkben, és ezeknek a pótlása sem volt mindig kielégítő. Szükségesnek látszik felmérni a községi fasorok állapotát. A beteg, sérült fákat ép, egészségesekre cserélni, a foghíjakat pótolni kell.

„A lakosság környezethez való hozzáállása” – ezt a problémát közepesnek ítélte meg a lakosság, és ez szerintük inkább romló állapot. Érdekes kettősség jelenik meg ennél a témánál, hiszen a környezetvédelmi akciók egyre népszerűbbek, de közben a környezetkárosító tevékenység (pl. őszi avarégetés) sem csökken a faluban élők körében.

„Szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei” – ezt a megkérdezettek egyértelműen jónak ítélték, és úgy látták, hogy a lehetőségek javultak. Ez annyiban érdekes, hogy a szelektív gyűjtés körülményei községünkben nem javultak és nem romlottak. A gyűjtőszigetek száma nem változott. Valószínűleg a szelektív gyűjtés országos népszerűsítésének a hatására érzik javulónak a helyzetet. Mindenképpen meg kívánjuk jegyezni azonban azt, hogy személyes tapasztalataink alapján a szelektív hulladéktárolókat nem megfelelően használják a lakosok, abba vegyes szemetet, nem oda való dolgokat helyeznek el. Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladata lesz olyan felvilágosító kampány szervezése, amellyel felhívhatjuk a figyelmet a helyes használatra.

„Lakosság bevonása a környezeti akciókba, döntésekbe” – leginkább jónak ítélik a lakosok a helyzetet, és úgy érzik, hogy ez a témakör javuló tendenciát mutat.

 

Végegyháza Község környezeti állapota
	1	2	3	4	5		R	V	J
Zöldterületek, parkok tisztasága, növényzetük	5	5	41	71	23		10	35	97
Utcák tisztasága (utak, járdák)	7	21	55	49	12		25	64	56
Levegő minősége	10	6	55	37	36		24	99	17
Gépjármű, vasúti forgalmi eredetű zaj	3	20	66	31	21		21	108	10
Szórakoztató, vendéglátó tev.ből eredő zaj	7	11	49	39	38		10	101	29
Szemétszállítás (gyakoriság, kukák stb.)	16	14	48	41	24		20	85	34
Illegális szemétlerakás	23	38	47	27	10		47	62	28
Allergiát okozó növények (köz- és külterület)	20	41	45	14	21		56	50	34
Területek rendezettlensége	40	45	43	15	4		74	49	20
Utak csapadékvíz elvezetése	14	16	55	41	12		18	95	29
Állattartás problémái	41	31	43	17	11		72	58	10
Épületek megjelenése, gondozottsága	22	23	54	38	8		48	60	32
Természeti értékek, tájkép állapota	14	9	52	52	15		27	64	46
Külterületi belvíz elvezető csatornák állapota	13	18	66	39	7		25	87	27
Szennyvízkezelés minősége	11	13	58	20	20		20	79	40
Ivóvízellátás minősége	5	10	50	47	32		12	95	33
Felszín alatti vizek minősége, pl. talajvíz	11	21	58	39	11		28	100	10
Utak, járdák műszaki állapota	26	22	53	30	12		67	54	21
Kerékpározási lehetőségek	23	27	58	26	9		38	100	9
Környezeti nevelés, oktatás	10	15	53	47	17		22	66	50
Tájékoztatás a környezetvédelemről	15	16	48	45	17		24	65	52
Utak, utcák fasorainak állapota	14	17	50	47	15		33	64	49
Lakosság környezethez való hozzáállása	20	29	54	34	7		50	66	24
Szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei	8	18	48	46	25		14	66	61
Lakosság bevonása a körny. akciókba, döntésekbe	9	12	47	49	29		15	56	7

 

A legkritikusabb környezeti problémák

Ebben a kérdésben arra szerettünk volna választ kapni, mik azok a konkrét környezetvédelmi problémák, amelyeknek a megoldása foglalkoztatja a végegyházi közvéleményt, vagy egy szűkebb lakossági csoportot településünkön. Az erre a kérdésre adott válaszok segítséget adnak abban, hogy helyi környezetvédelmi tevékenységünket milyen konkrét, a lakosság komfortérzetét javító feladatokra koncentráljunk. Milyen problémákra kell megoldást keresni akár szélesebb körű egyeztetéssel, akár helyi rendelet megalkotására tett javaslattal.

- a Liget, a köz- és külterületek szemetesek (szórványszemét),

- Száraz-ér rendszeres takarítása,

- romos épületek elbontása,

- legyen hetenkénti szemétgyűjtés a mellékutcákban is,

- állattartási problémák,

- égetés, avar- és vegyes tüzelés,

- kóbor kutyák, egyéb kóbor állatok,

- a Béke és Petőfi utcákon az állattartás szabályainak semmibevétele,

- az utak, járdák helyenként rossz minőségűek,

- a Vízmű terület mögött trágya tárolása,

- közúton való parkolás,

- az árpádtelepi közterületek elhanyagoltsága,

- zöldhulladék gyűjtésének hiánya,

- a régi öregek otthona rendezetlen,

- szelektív hulladékgyűjtés elszállításának sűrítése,

- hetenkénti szemétszállítás.

Ezeket a problémákat több válaszadó, különböző nemű és korú is felvetette. Elmondhatjuk, hogy ezek a főbb témakörök, amelyek megoldását a lakosság várja. Ezen problémák nagy részének a kezelése részben szervezéssel, részben összefogással megoldható. Néhány esetben azonban a központi szabályozás elégtelensége gyakorlatilag kezelhetetlenné teszi a gondot.

Helyi kezdeményezések részvételi mutatója

 

Arra a kérdésünkre, mely helyi kezdeményezésben venne részt szívesen (1:bizonyosan, 5: biztosan nem), a válaszadók kiemelt fontosságot tulajdonítottak a településtakarításnak, a fásításnak, virágültetésnek és a környezetvédelmi rendezvényeken való részvételnek.

 Itt a megkérdezettek 40-50 %-a jelezte, hogy szívesen részt venne ilyen akciókban. Ennek kicsit ellentmond az a tapasztalat, hogy az ilyen jellegű meghirdetett akciókon maximum 30-40 fő vesz részt, nagy része „törzsvendégnek” nevezhető az ilyen megmozdulásokon. Egyértelműen látszik, hogy a válaszadók igyekeztek „helyes” választ adni a kérdésekre. A legrosszabb arányban a parlagfű irtásában és a szerves anyag komposztálásában jelezték részvételi szándékukat. Ha a számadatok nem is teljesen valósak, az arányok azonban mérvadóak. Így szükségesnek látszik a parlagfű irtás és a komposztálás népszerűsítését szolgáló felvilágosító tevékenység erősítése.

Környezetvédelmi feladatok sorrendisége

Ebben a kérdéssorban az adott környezeti- és településfejlesztési problémák fontossági sorrendjét próbáltuk a válaszadók szubjektív véleménye alapján megismerni. Az ilyen típusú lekérdezés leginkább abban segíthet, hogy a döntéshozóknak megkönnyíthessük a megoldandó problémák sorrendiségének kialakítását, természetesen az aktuális lehetőségek és források figyelembevételével. A jól meghozott döntések növelik a lakosság komfortérzetét, erősítik a véleménynyilvánítás szükségességét.

Döntéshozó helyzetben milyen sorrendben végezné az alábbi tevékenységeket?
	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.
Utak, járdák javítása	39	22	13	6	11	3	5	6	5	12
Zöldterületek fenntartása, fejlesztése	8	22	13	17	16	9	12	8	7	8
Ivóvízhálózat fejlesztése	14	23	13	11	13	9	5	11	6	14
Volt gépállomás területének kármentesítése	5	5	4	8	6	11	10	13	18	24
Csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztése	8	6	18	13	15	15	9	12	10	10
Iskolában folyó környezeti nevelés fejlesztése	14	10	15	12	21	13	9	5	8	12
Illegális hulladék lerakások felszámolása	19	8	5	19	9	12	11	12	10	13
Játszóterek, sportpályák fejlesztése	16	5	14	11	15	18	9	11	12	17
Szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztése	3	9	8	10	12	10	12	22	14	14
Természeti értékek kijelölése, védelme	10	9	4	5	10	9	16	15	15	2

 

A válaszadók által kialakított sorrend:

1. Utak, járdák javítása

2. Ivóvízhálózat fejlesztése

3. Zöldterületek fenntartása, fejlesztése

4. Illegális hulladék lerakások felszámolása

5. Iskolában folyó környezeti nevelés fejlesztése

6. Játszóterek, sportpályák fejlesztése

7. Természeti értékek kijelölése, védelme, bemutatása

8. Csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztése

9. Szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztése

10. Volt gépállomás területének kármentesítése

A sorrendből egyértelműen kitűnik, hogy lényegesebb a komfortérzés javítása, mint a környezetvédelmi problémák kezelése a megkérdezetteknél. Az azonban mindenképp biztató, hogy a „zöld” gondok kezelése, megoldása is fontosnak tűnik.

A felmérés összegzése

Természetesen a kérdőív nem feltétlenül fogta át a helyi környezetvédelem összes kérdését, de igyekeztünk a legfontosabb problémákat megvizsgálni. Alapvetően bebizonyosodott, hogy a válaszadók többsége a környezetvédelem alatt csak a szűkebb, közvetlen környezetének a megóvását érti, és még itt is sok esetben fontosabb a komfortérzés megteremtése, mint a tágabb értelemben vett környezet védelme. A helyi problémák megoldását még mindig inkább másokra bíznák, és másokkal végeztetnék el. Megfigyelhető azonban, hogy részben a helyi, részben az országos kampányoknak köszönhetően már megjelennek a valós problémák felvetései is. Ha mást nem is értünk el ezzel a felméréssel, mint hogy a megkeresettek elgondolkoztak a helyi környezetvédelem problémáin, már megérte, és munkánk nem volt hiábavaló. Mert tudjuk, hogy az a típusú környezettudatos és a természettel harmóniában lévő életmód még igen távolinak tűnik, amire szükség lenne, de hisszük, hogy az igény megvan rá az emberekben. Lassan ráébrednek arra, hogy részt kell venniük a helyi környezet védelmében, mind tervezési, mind végrehajtási szinten.

Fontos feladat minden érintett szervezet és hivatal számára olyan felvilágosító és szemléletformáló tevékenység folytatása, amely erősíti a környezettudatos életmódot és az ennek megfelelő életvitelt. Nem kerülhető el bizonyos problémák rendeleti úton való szabályozása (pl. avar- és szemétégetés), de a törvényi szigorítások mellé mindenképpen megoldást is kell ajánlani (pl. zöldhulladék-gyűjtés). Azoknál a problémáknál azonban, ahol a helytelen magatartás okozza a környezeti problémát (pl. illegális szemétlerakás, szabálytalan állattartás), a törvény adta lehetőségekkel fel kell lépni, és az állampolgárokat jogkövető magatartásra kell szorítani. Ebben a tevékenységben a hivatalos szerveknek minden segítséget meg kell adnunk!

Még lényegesebbnek tűnik, hogy a lakosságot bevonjuk a konkrét környezetvédelmi tevékenységbe (pl. szemétszedés, faültetés), mert egyértelmű tapasztalat az, hogy aki egy adott terület takarításában részt vesz, az hulladékot azon a területen nem szór ki, és általában másoktól sem tűri ezt. Feltétlenül nagy gondot kell fordítani a gyermek korosztály környezettudatos nevelésére, a helyes viselkedési minták megtanítására. A felvilágosító munka összes szintjén az egyszerűségre, az érthetőségre és a célszerűségre kell törekedni. A szemléletformálás - a helyi sajátságokat figyelembe véve - apró lépésenként, senkiről sem lemondva hajtható végre.

Mindez a munka csak akkor sikerülhet, ha a civil szervezetek, intézmények, hivatalok és a lakosság együtt, közösen tesz ennek érdekében.

Hiszen MIÉNK ITT A TÉR, melyet örökül hagyunk utódainkra, s nem mindegy hogyan.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetet mondunk minden közreműködőnek, aki segítséget nyújtott a kérdőívek kitöltésében és összegyűjtésében. Nélkülük ez a felmérés nem készülhetett volna el.

Horváth Judit és Horváth László

Végegyháza, 2010. november 15.