IV. Nagy Ho-Ho-Ho Horgászverseny Végegyházán
A Barangoló Közhasznú Egyesület és a Végegyházi Sporthorgász Egyesület 2011. szeptember 24-én délelőtt rendezte meg a hagyományos horgászversenyt a száraz-éri zsilipnél.
Önkénteseink az előző napon kivágták a horgászhelyeket, valamint a víz felületéről „lehalászták” a hínárt, hogy a másnap érkező horgászoknak előkészítsék a terepet.
Szombaton, nyolc óra után folyamatosan érkeztek a verseny résztvevői, többen szurkolókkal együtt, hogy regisztráljanak. Kilenc órára, a verseny hivatalos kezdetére, harminckét versenyző – tizenhárom gyermek és tizenkilenc felnőtt – várta izgatottan, vajon milyen helyet kap a sorsoláskor. Horváth László, a verseny főszervezője ismertette a horgászverseny szabályait, majd következett a helyek sorsolása.
Volt, aki örült, volt, aki reménykedett, de mindenki nagy elszántsággal indult, azzal a fő céllal, hogy minél több halat fogva ebben az évben ő nyerje el a kupát. Dudaszóra indult az idei versenyünk is, s a szerelés, az etetés után mindenki bőszen leste a saját úszója végét. De azt bizony sokáig csak az erős szél tologatta ide-oda. Azért nem lehet azt mondani, hogy eseménytelen perceket éltünk át, hiszen többen – jómagamat is beleértve – megküzdöttünk a hínárral minden bedobáskor, sőt még azon túl is.
A szerencsésebbek előtt nyílt vízfelület uralkodott, de sok helyütt, a tegnapi takarítás ellenére a hínár ellepte a víz tetejét. No de aki igazán horgászni akar, az tud is. A bot hegyével tologattuk és szedtük ki a zöld növényt, így csinálva egy-egy vízszigetet, ahová már úgy tudtunk bedobni, hogy a csalinkkal megtömött horgunk lemenjen a fenékre.
Unatkozni tehát nem volt időnk, de egyébként is folyamatosan ment a beszélgetés, a heccelődés a horgászok között. A szurkolótábor is végigjárta a küzdőpartot, tanácsokkal, jó kívánságokkal látva el bennünket. Időközben a bográcsos paprikás krumplit is feltették főni a főhadiszálláson, az illata ínycsiklandozóan elénk tárta az jövendőbeli ebédünk képét.
Legalább egy óra telhetett el, amikor megérkezett az első kishal. Majd a második. Persze a pislákoló remény újra gyúlt bennünk! De sokunk számára mindhiába. Pedig még egy félórás hosszabbítást is kaptak a halak, hogy megcélozzák kukacainkat, de úgy látszik nem voltak elég szemfülesek.
Így hát fél tizenkettőkor a mérlegelésre a gyerekek közül senki sem akart halat vinni, a felnőttek közül is csak négyen. A végeredmény tehát hamar megszületett. Az eredményhirdetés előtt Horváth László átadta Kovács Kingának, az előző évi bajnokunknak a vándorkupát kiváltó díjat.
A IV. Nagy HO-HO-HO Horgászverseny bajnoka, s egyben a felnőtt kategória I. helyezettje Koczán Tamás, II. helyezett Vágó László, III. helyezett pedig Tóth Aladár lett.
Mindhárman az oklevelük mellett még érmet és egy Száraz-érről szóló könyvet is kaptak ajándékba, s természetesen a verseny győztese egy évig boldog tulajdonosa a vándorkupának is. A versenybíróság úgy döntött, hogy a negyedik halat fogó versenyzőt, ifjabb Gyebnár Tibort is megajándékozza egy baseball sapkával.
Mivel a gyermekek közül senki sem fogott halat, ezért az ebben a kategóriában versenyzők között kisorsoltunk egy nevet, aki könyvvel ajándékoztunk meg. A szerencsés Rádai Barnabás lett. Valamint most is különdíjat adtunk a legfiatalabb és a legidősebb versenyzőnek. Az előbbinek, Sipos Martinnak a Községi Önkormányzat, az utóbbinak, Tóth Aladárnak pedig a Barangoló Közhasznú Egyesület által felajánlott ajándékot adtuk át.
A közös fényképezés után pedig jóízűen megebédeltünk, a finom paprikás krumpli mellett soroltuk a délelőtti élményeinket. A helyezettek büszkék voltak sikerükre, de mi – akik semmit sem fogtunk – sem voltunk elégedetlenek, hiszen nagyon jól éreztük magunkat. A nap immáron jótékony sugaraival melegített, kellemes zárószót adva a mai horgászversenyünknek.
Rendezvényünket többen segítették, támogatták:
Deák László, ifj. Gyebnár Tibor, Mikula István, Kunos Ágnes, Sárközi József, Sipos Zoltán, Szántó László, Vágó László, Végegyháza Község Önkormányzata és a Nemzeti Civil Alapprogram. Köszönjük!
Horváth Judit