Elérkezett a Barangoló Bejárós Tábor utolsó hete, mely a víz jegyében telik majd el. Reggel már a közelgő táborzárásra készültünk, hiszen elkészültek a meghívók az otthoniaknak, valamint táborunk támogatóinak. Ezeket folyamatosan eljuttatjuk az érintetteknek, hogy mindazok részt tudjanak majd venni táborzáró ünnepségünkön, akiknek fontos volt ez a négy hét.

Délelőtti programunkról a Végegyházi Sporthorgász Egyesület gondoskodott, hiszen az egyesület meghívására érkeztünk a Végegyházi Horgásztóhoz ezen a szép napon. Letáboroztunk a kis, nyitott faháznál, s elindultunk felfedező utunkra.

Közben a horgásztó halőre, Boros Zoltán előkészítette Gyebnár Tibi bácsi Márti nevű csónakját, melynek segítségével nem csak a partról, de a tó vizéről is lehetett nézelődni. A tónéző vízi túrára természetesen minden gyerek fente már a fogát, s így kis csoportokban indult a csónakázás, Zoli bácsi és Horváth László evező munkája segítségével.

Martin és Márk pedig minden érkezésnél és indulásnál segítettek a csónakot kihúzni és belökni. Amíg a a csoportok csónakáztak, addig a többiek bejárták mindkét partot, a gyerekek fürkészték a part és a víz élővilágát.

Találkoztunk kis halakkal, vízipókkal, szitakötővel, békával, gyíkkal is, Áron egyet-kettőt meg is fogott, úgy mutatta a többieknek.

A növényzet is érdekes volt, hiszen nem csak nád és gyékény „lakik” a tóparton, de szép virágok is, mint a kamilla, vagy csalán, amelynek annyira nem örültünk.

A tó végében vannak potyóka szilvafák is, melynek gyümölcse most érik, tehát finom csemegét jelentett a táboros gyerekek számára. S ha éppen semmi érdekesség nem akadt az utunkba, akkor is gyönyörködhettünk a tó környezetében, hiszen nagyon szép látványt nyújt.

A csónakázók is folyamatosan integettek nekünk, persze mi is üdvözöltük a szerencsés utazókat.

De hát mindenkire sor jutott a csónakázásban, s aki szeretett volna, még egy ráadást is mehetett a Mártival. Majdnem dél volt már, mire Márti végre pihenhetett, s mi is visszaindultunk a közösségi házba.

A mai napon sokszor szóba jött, hogy milyen hamar eltelt az idei táborunk is. Az utolsó hét valahogy mindig a búcsúzkodásról is szól. Bár folyamatosan tervezgetünk, szervezkedünk, hogy minél emlékezetesebb legyen ez a tábor is. Megbeszéltük a táborzáró műsorunkat is, mi legyen, hogy legyen. No de még van négy nap, ami még sok kalandot tartogat számunkra.

No és persze a mai napon is volt finomság: mézes puszedli, sárgabarack, görög dinnye és JÉGKRÉM!