Ma igyekezett mindenki minél hamarabb beérkezni a táborba, hiszen ma kerékpártúrára készültünk a Kaszaperi Történelmi Emlékparkba. Hamar megreggeliztünk, és utána még egy kis energiabombát is magunkhoz vettünk, finom piskótaszeleteket, csoki öntettel nyakon öntve. Ezután útra készen sorakoztunk a gyerekek által felállított libasorba, s indulhatott a menet.
Ezt a kirándulásunkat a múlt hétre terveztük ugyan, de az eső miatt mostanra halasztottuk, s milyen jól tettük. Egyrészt útközben csak egyszer kellett leszállnunk, mert ki kellett kerülnünk egy útszéles víztócsát. Másrészt pont a mai napon nem volt olyan meleg sem, így kevésbé volt fárasztó az utunk. De azért nagyon-nagyon megörültünk, mikor végre megérkeztünk a Zsibrik dombhoz.
Először lepakoltunk, ittunk, sokan még ettek egy kicsit, és utána mentünk felfedező útra. A Peregi templom alapjaihoz sétáltunk először, melyet levendula övezett. Az alap kövein állva körbe lehetett tekinteni a helyszínen.
Majd a régi épületeket látogattuk meg. Árpádkori, bronzkori, neolit kori és szarmata kori házakba mehettünk be, az ott lévő használati tárgyakat, berendezési tárgyakat is közelebbről megszemlélhettük.
Ezután lementünk a Száraz-ér mellett található halászkunyhóhoz, amelyben a halászat jellegzetes tárgyait tekinthettük meg.
Majd a jurtába nyitottunk be rövid időre, mert a benti meleg nem marasztalt sokáig bennünket, de az itt lévő tárgyak igencsak felkeltették az érdeklődést. Végignéztük az itt folyó ásatásról készült képeket is.
Ezt követően a hodályba látogattunk be, ahol hosszabb időt töltöttünk, hiszen az itt található eszközök, használati tárgyak alkalmi játékra adtak lehetőséget táborosainknak.
A zsibrik dombi séta után indulás előtt még pihentünk egy kicsit, mert bizony elfáradtunk.
Majd a biciklikért mentünk és búcsút vettünk a Történelmi Emlékparktól.
Hazautunk is zökkenőmentes volt, s örömmel vettük észre, hogy egyre nagyobb lett a végegyházi templom, ahogyan közeledtünk a táborunk felé.
Ebéd előtt egy röpke pihenőre is volt idő.
Délután már nyoma sem volt kirándulásunk fáradalmainak, és még a finom piskótából is maradt repeta…a jégkrém előtt.
S bár ezen a délután morgott az ég a felhők felett, megúsztuk eső nélkül. Ezen a héten már nem is kérünk belőle.