Harmadik hetünk bulisan kezdődött, bár nem terveztük, de így alakult. Ugyanis a mai napot Ki Mit Tud? vetélkedővel indítottuk. A táborosok napok óta készültek erre a megmérettetésre, szabadidejükben kitalálták a produkciót, gyakorolták azt, hogy ezen a napon megmutathassák tudományukat. A mai nap elején Dominika összegyűjtötte a jelentkezéseket, a műsorszámokat a konferáláshoz. A táncokhoz letöltöttük a zenéket, berendeztük a sportszobát az eseményhez.

Minden készen állt tehát a bemutatóhoz, a közönség és a versenyzők helyet foglaltak a nézőtéren. Domi bekonferálta a műsorszámokat, a fellépőket, rövid bemutatást szőve hozzá. Mint elmondta, a táborosok sok örömmel és nagy lelkesedéssel készültek.

 Három táncos produkcióval kezdődött a Ki Mit Tud?, melyek megalapozták a jó hangulatot: Shakira Waka,waka dalára Barta Lili és Szabó Dóra, Avril Lavigne What The Hell című dalára Kopócs Kitti és Szabó Petra és Shakira Lálá című dalára pedig Faragó Natália és Faragó Tifani táncolt.

A lányok még pom-pomokat is hívtak segítségül táncukhoz, hogy még látványosabb legyen a produkció.

A táncok után meglepő dobos műsorszám következett, hiszen három táboros, Barta Lajos, Barta Lili és Szabó Dóra  különleges eszközök segítségével egymás után és együtt is megmutatták, hogy a ritmusverésben is ügyeskednek.

S végül két dalt hallgathattunk meg Faragó Tifani előadásában. A gyerekek nagyon ügyesek voltak, alaposan felkészültek a mai napra. Nem csak itt, a táborban gyakoroltak, de délutánonként és hétvégén is elmentek egymáshoz próbálni.

Élvezték a nagy készülődést! Megbeszéltük, hogy a tábor végén, a tábor zárásakor ismét előadják ezeket a műsorszámokat. Arról is beszéltünk, hogy közösen is kitalálnak egy táncot, s ha minden nap egy kicsit gyakorolnak, a tábor végén elő is tudják adni.

A vetélkedő után a gyerekek még egyszer szerették volna meghallgatni a táncos zenéket, és most már mindenki beszállt a táncban. Aztán újabb dalokat kértek, előkerültek a benti játékok is. Mindenki jól szórakozott. Bár nem terveztük, de hamarosan bulihangulat alakult ki, amelynek az ebédidő vetett véget.

Délutánra halasztódott a csere-bere szabad vásár. Immáron harmadik alkalommal szervezzük meg ezt a vásárt, amelyre a gyerekek olyan játékokat hoznak el, amelyekkel már nem játszanak, s amelyeket szüleik engedélyével elhoznak a táborba. Itt kirakják az asztalokra, mint a piacon, s kínálják. No nem pénzért, hanem egy másik játékért cserélik el.

Ha áll az alku, kezet fognak rá, s lehet tovább nézelődni. A táborosok nagy beleéléssel pásztázták a játékokat, mindenki úgy érezte a végén, hogy jól járt, jó cserét csinált. Az új kincsekkel pedig kezdődhetett a játék.

A nap végén még egy feladatunk volt. Mivel szerdán agyagozni szeretnénk, ehhez elő kellett készíteni az agyagot. Vízzel szép simára ki lett keverve, hogy majd jól formázható legyen. Egy kicsit laza lett, sok vizet tettem bele, nem gondoltam rá, hogy az eső miatt nedves. Nem baj, most napozik egy paplanhuzaton másfél napot, reméljük elég lesz neki.