A csütörtöki nap tökéletes volt a kerékpártúránkhoz, a langyos, napos időt kellemessé tette a lágy szellő. Ma mindenki beérkezett 8 óráig, hogy reggeli után korán útra keljünk. A már megbeszélt sorrendben, a közlekedési szabályok teljes tudatában indultunk el, s már az elején elárulom, a második hét végén összeszokott, strapabíró kis társaságunk fel sem vette a ma megtett néhány kilométert.
Először Árpádtelepre érkeztünk, ahol Mezeiné Kati néni kalauzolt el a régi művelődési házból kialakított Vadászházba. A kapuban a tulajdonos, Dr. Gáspár Lajos várt bennünket.
Letettük a bicikliket, egybegyűltünk, hogy meghallgassuk Lajos bácsit, aki beszélt nekünk erről az épületről, mely egykor a Ménesbirtok intézői lakása volt. Ő újítatta fel, s hamarosan belülről is megnézhettük. Nem csak az épület gyönyörű kívül belül, de bőven akadt látnivaló.
Hiszen a falak telis tele voltak vadásztrófeákkal, a vadászatok emlékeivel, hiszen Gáspár Lajos vadászik is. A gyerekek számos információt hallhattak, s érdemes volt figyelni, hiszen később, aki tudott a feltett kérdésekre helyesen válaszolni, csokit is kaphatott.
Persze végül mindenki kapott a finomságokból, bőséges vendéglátásban volt részünk. Meg játékban, hiszen a kertben játszani, hintázni is lehetett, sőt „kilátót” is másztak a gyerekek.
Innen utunk a Rockdairy Kft. szarvasmarha telepére vezetett, ahol szintén vártak már bennünket. Körbevezettek bennünket a telepen, alaposan megszemléltük a teheneket, de a legtöbb időt a bociknál töltöttük.
Őket meg is lehetett simogatni, sőt, a kezünket is megnyalták, ha odatartottuk nekik. Volt közöttük újszülött is, kicsit idősebb is, nagyon édesek voltak. A gyerekek nem győztek egyiktől a másikig menni, majd vissza, hogy szeretgessék őket, és igyekeztünk közben, hogy ne legyünk túl hangosak. Közben folyamatosan sorolták, melyik bocinál milyen élményt éltek át.
Persze azért a nagyobbakat is meglátogattuk, de őket nem zavartuk nagyon. Sétánk végén itt is megvendégeltek bennünket finomságokkal, s mint tudjuk a gyerek poci befogadóképessége szinte korlátlan. Látogatásunk befejeztével sok új élménnyel gazdagodva bicikliztünk haza.
Ezúton is szeretném megköszönni Dr. Gáspár Lajosnak és a Rockdairy Kft.-nek a szíves vendéglátást, nagyon jól éreztük magunkat!
Olyan ügyesek voltunk, hogy Laci bácsi délután még sütött nekünk palacsintát is. Utána még görögdinnyét is ettünk, kipukkadásig.
Utána még a szokásos focimeccsre is volt energia, a labda rúgására is, és a szurkolókórus tombizására is.
Egyébként valóban ügyesek vagyunk, hiszen tegnap megtudtuk, hogy összesen 1775 kg papírt és 115 kg PET palackot gyűjtöttünk. Ebből sok jégkrém lesz!