Új hét következik mától, a tűz hete. A hőmérséklet már reggel ennek megfelelő volt, olyannyira, hogy a tüzet jelképező sárga és piros lufik mindegyike ki is pukkant.

Ebben a melegben egy nagy munka várt ránk, hiszen kilenc órakor megérkezett a kocsi, hogy elvigye a papírt és a PET palackot, amit az előző héten gyűjtöttünk. Igen ám, de a kocsihoz minden oda kellett vinni. A táborosok és segítőik tehát oda-vissza sétálgattak a hulladékkal, rendületlenül és fáradhatatlanul. Egyetlen zokszó nélkül.

Pedig mi felnőttek is igen nehezen bírtuk már a nagy meleget, de ha a gyerekek bírják, természetes, hogy mi sem panaszkodhatunk. A papírhalom egyre kisebb lett, már láttuk az alagút végét. Aztán már csak a vége következett, ne hagyjunk egy papírfecnit sem, ne hagyjunk szemetet magunk után.

A pici ovisok is végig kitartottak velünk, és bár senki sem mondta, nagyon örültünk, hogy vége van. A közös képünkön is mindenki mosolygós volt, szép munkát végeztünk.

Míg mi dolgoztunk, a közösségi házunk udvarán meglepetés készült, Elek Jánosné, Mezei Tiborné és Mikula Melinda kürtőskalácsot sütött. A felszálló karamell illatát már éreztük a pakolás közben, s volt, aki felfedezte az illat eredetét is. Miután elment a papírszálló kocsi, kíváncsi táborosok tettek látogatást a sült finomságoknál.

Figyelték, hogy Julika néni, Kati néni és Melinda hogyan készítik ezt a süteményt, hogyan gyűlik egyre nagyobb halomban a tálcákon. Merthogy nagyon sok kürtőskalács készült.

Adtunk kóstolót a papírszállító néninek és bácsinak, a postás néninek, vittünk át a konyhára is. De mi csak ebéd után kóstoltuk meg.

De azt sem rögtön, hiszen először Petrát köszöntöttük fel, kilencedik szülinapja alkalmából, s utána hozta ki a gyerekeknek Melinda a kürtőskalácsot. Nagyon finom volt, még repeta is volt. S hogy az otthoniak se maradjanak ki a jóból, mindenki haza is vitt a nap végén egy egész rúddal belőle. A finomságok tárháza még tovább folytatódott a mai nap, hiszen maradt még a pénteki sárgadinnyéből is, és aztán…

Megérkezett a jégkrém is. Igaz, hogy még néhány napot várni kell a papírért kapott pénzre, de mi megelőlegeztük a jeges finomságot, hiszen megdolgoztunk érte!