Felvirradt a nagy nap, a Föld hetünk kirándulásának napja.

Erősítésként Szántó László Dékány Ildikó és Szántó Hanna érkezett, hogy lelkes táboros csapatunk biciklitúrájában segítsenek. Első úti célunk a hagyományos zsibrik-dombi út volt, meg sem álltunk tehát a Kaszaperi Történelmi Emlékparkig.

Legtöbbünk már volt itt, így ismerősként jártuk végig a területet, a jurtát, a régi korok parasztházait, a templom romot, a halászkunyhót és a hombárt.

Jó volt ismét látni a régi korok tárgyait, rácsodálkozni, vajon mit mire használhattak, hogyan is éltek őseink. Jó játék is volt ezeknek az eszközöknek a „birtokba vétele”, hacsak egy kis időre is.

Minden nyáron eljövünk ide, hiszen fontos, hogy ismerjük múltunkat, s a gyerekek is jól érzik magukat a múlt e kis területén. Pihenő, evés-ivás után ismét két kerékre pattantunk, s merészen továbbmentünk.

Ugyanis további programunk a Békés Megyei Szabadidősport Szövetség „Nyári szabadidősport programok Békés megyében” projekt támogatása keretében valósult meg. Meg sem álltunk tehát Nagybánhegyesig. A község határában, a bekötőútnál meglepetésünkre már vártak bennünket a Nagybánhegyesi Polgárőr Egyesület tagjai, hogy biztosítsák további utunkat. Biztonságban megérkeztünk a település központjába, leparkoltunk, kicsit megpihentünk.

Itt Fülöp Lászlóné, a Nagybánhegyesi Református Templomért Alapítvány kuratóriumának elnöke fogadott és kalauzolt bennünket. Először a Református Gyülekezeti Házban tettünk látogatást. Az udvaron először megnézhettük a reformáció 500 éves évfordulójára felajánlott, Erdélyben készített kopjafát, illetve az épület falán elhelyezett emléktáblát, melyet a Felvidékről történt kitelepítés 70. évfordulójára emlékezve helyeztek el. Az imaházban kellemes hűvös fogadott. A kuratórium elnöke beszélt nekünk a református egyházközösség történetéről, egyházközösségük életéről, a települést érintő lakosságcseréről, mely bizonyára megdöbbentő a mai fül számára.

Majd körbejártuk a többi helyiséget is, hiszen érdekes kiállítás fogadott bennünket. A Nagybánhegyesi reformátusság történetét bemutató állandó kiállítás mellett a hittant tanuló gyerekek rajzait is láthattuk, akik a legemlékezetesebb bibliai történeteket ábrázolták. Egy fotókiállítás Nagybánhegyest, a község életét mutatta be. A lakosságcsere 70. évfordulójára is készült kiállítás, hiszen ez az esemény sok család életét bolygatta meg a településen.

Elkészült a Helyi értéktár is, amely Nagybánhegyes legfontosabb „kincseit” tartalmazza, fontos emlékeket, személyeket, épületeket, illetve eseményeket és hagyományokat. A helyi református egyházközösség múltja és jelene is fontos része Nagybánhegyes életének, s a kiállítás segítségével bepillanthattunk fontos eseményeikbe.

Jócskán volt tehát látnivalónk, s a termeket végigjárva már nem is volt olyan ismeretlen Nagybánhegyes számunkra.

Utunk az Evangélikus kistemplom épületébe vezetett, melyet körbejártunk, megszemlélve gyönyörű kiállítását, majd a nagytemplomba sétáltunk át.

Kikerekedett a gyerekek szeme a látványtól, hiszen nagyon szép az evangélikus templom a maga egyszerűségében. Picit itt is megpihentünk, leültünk a padsorok közé. A vállalkozó frissebb táborosok még a karzatra is felmentek a csigalépcsőn, hogy innen nézzenek le.

Közben delet harangoztak, így megköszöntük a turistavezetést, s tovább indultunk a Nagybánhegyesi Termálfürdőhöz, ugyanis itt várt finom pizza-ebédünk. Bizony időközben jócskán megéheztünk, nem kellett hát senkit kétszer invitálni. Kis pihenő után pedig jöhetett a fürdőzés.

Protekciósok lévén csakis mi fürödhettünk a medencében. Nagy volt a gyerekek öröme, játék, pancsizás, jókedvű nevetés töltötte be a medencét. Nem foglalkoztunk már a fáradtságos úttal, a nagy meleggel, hiszen a vízben ezek már nem voltak fontosak.

Nem tudom meddig maradtak volna még a táborosok a vízben, de a felnőttek mindig „okosabbak”, és sajnos ennek a jónak is eljött a vége.

Tulajdonképpen később kiderült, hogy azért mindenki nagyon elfáradt. A közösségi házba érve sokan lefeküdtek az összetolt székekre. Azért szendvicset, nasikát, jégkrémet még tudtunk eszegetni, sőt az utolsó 5 percben előkerült a focilabda is. Az biztos, hogy mindenki nagyon jól érezte magát, szuper volt minden.

Mai kirándulásunkat segítette Dékány Ildikó, Gyebnár Tibor, Szántó Hanna, Szántó László, Kaszaper Község Önkormányzata, a Nagybánhegyesi Református Templomért Alapítvány, a Nagybánhegyesi Polgárőr Egyesület és a Békés Megyei Szabadidősport Szövetség. A táborosok nevében is köszönjük szépen.