11. nap

Sportdélelőtt, ügyességi vetélkedő

Harmadik hetünk első napján reggeli után először is bekopogtunk a kemence ajtaján, megnéztük, hogy agyagtárgyaink hogyan égtek ki. Mondhatom, első „sütésünk” nagyon jól sikerült! A legtöbb mű egyben maradt, várva, hogy kifesse készítője. A meózás és a tulajdonosi válogatás után jöhetett a mozgás.

A közösségi ház téli tüzelője, a szalma bálák hét végén bekerültek, de néhány elszabadult. Az így keletkező szalmakupac nem hiába kérette magát, a gyerekek örömmel ugráltak bele, volt, aki megpróbálkozott a szaltóval is.

Jó néhány kör után táborosaink abban is segítettek, hogy zsákokba szuszakolják téli tüzelőnket.

Mivel a meleg már ilyen korán is megmutatta erejét, ügyességi feladatok következtek. A tavalyi év slágere, a pingponglabda dobálós céltáblánk most is sikert aratott.

Az első nullás sorozatok után hamarosan pontok is születtek. Ebben a feladatban a boszorkányok és a varázslók a tizenkettedik kör végén döntetlen eredményt értek el, 44-44 ponttal. Bár a varázslók mínusz pontban megelőzték a boszikat.

A következő ügyességi próba a karikadobáló volt, melyet a boszik nyertek 640-610 végeredménnyel.

Meleg ide, meleg oda, a kötélhúzás nem maradhatott el a végén. Mindenki azt mondja, hogy a lányok gyengébbek. No, ezt a hiedelmet dobták sutba boszorkányaink. Biztosan a varázserejük volt a nagyobb, mert a varázslókat négyből négyszer húzták el. Büszkék is voltak magukra!

Ebéd után kipakoltuk a festékeket, és akinek volt kedve, elkezdhette az agyag alkotások kifestését. S ha már úgyis kipakoltunk, boszorkány- és varázslósipkás ceruzatartó készítésébe is belekezdtünk. Aki nem készült el a mai napon, ott lesz a holnap is.